Saját nevet adnak maguknak a delfinek
A tengerbiológusok már régóta gyanítják, a University of St Andrews kutatása pedig most igazolta, hogy a palackorrú delfineknek saját nevük van, legalábbis mindegyikük hallat olyan, csak rá jellemző füttyöt, amelyet ha egy másik állat csőréből viszonthallanak, ugyanúgy válaszolnak rá, mint amikor az embert a nevén szólítják. Ahogy a St Andrews két munkatársa, Stephanie King és Vincent Janik leírja, a kutatók a skót partoktól nem messze felvették a delfinraj hangjait, majd visszajátszották őket a víz alatt. Kiderült, hogy vannak füttyök, amelyekre a rajból mindig csak egyvalaki reagál; amikor valamelyik társuk nevét hallották, mindenki más csendben maradt, csak a megszólított delfin válaszolt a hangszóróknak. Figyelemre méltó az is, hogy a delfineket nem érdekelte, honnan és kitől hallják ezeket a füttyöket: mindegy volt, hogy rajbeli társ, idegen állat vagy hangszóró volt az, a fejüket ugyanúgy felkapták rá, mint amikor az ember a saját nevét hallja.
Mivel a fogságban élő palackorrúak képesek mesterséges objektumokra utaló új jelzések megtanulására, és ezekről az objektumokról akkor is be is tudnak számolni, ha nincsenek előttük, nehéz elképzelni, hogy az ehhez szükséges képességeket nem alkalmazzák a természetes élőhelyükön – állapítja meg ennek kapcsán az a hétfőn megjelent tanulmány, amelyet King és Janik az egyik amerikai tudományos folyóiratnak, a Proceedings of the National Academy of Sciencesnek írt. A kutatók szerint világos, hogy ezek az egyéni jelzések egy-egy delfint jelölnek, más delfinek pedig arra használják őket, hogy kapcsolatba lépjenek velük. Bár a tengerbiológia eddig is tudta, hogy a delfinek használnak hívójelzéseket, és ezeket a rajban mindegyik állat megtanul és hallat, a St Andrews kutatásáig azt senki nem vizsgálta, hogy a füttyökre az állatok hogyan válaszolnak.
King és Janik szerint a névhasználat a delfineknél a tenger és az életmód miatt alakult ki, a szaglásukra ugyanis a vízben kevéssé támaszkodhatnak, ahogy az sem jellemző, hogy együtt egy helyen sok időt töltenek el. És mert többnyire nem is látják egymást, a kézenfekvő megoldás a hang marad.
Bár a delfinek kétségkívül a legintelligensebb lények közé tartoznak az állatvilágban, a nyelvészeknél azonnal kivágta a biztosítékot a feltevés, hogy a kedvelt tengeri emlősök nevet adnak maguknak, és ezeket a nevek ugyanúgy használják, mint az emberek. Ahogy Language Log a kísérlettel kapcsolatban felhívja a figyelmet, King és Janik elmélete több sebből vérzik, és a vizsgálatban szereplő delfinfüttyöknek, legyenek bármily egyéniek, közük nincs ahhoz, ahogy az emberek a nevüket használják. Amikor ugyanis az emberi világban a nevén szólítanak valakit, ő nem azzal fog válaszolni, hogy a saját nevét visszhangozza, hanem megfordul, és esetleg megkérdezi, hogy mi van. Az, ahogyan a delfinek a füttyökre válaszolnak, ahhoz hasonlít, mint amikor egy kutyának lejátszanak egy ugatást, a kedvenc pedig visszacsahol – jegyzi meg a blog.
A delfineket erről a vitáról egyelőre senki nem kérdezte meg, és valószínűleg nem is érdekli őket: vidáman elszórakoznak a saját tükörképükkel, és ha kell, az embert is átvágják egy kis jutalomfalatért. Egy kísérletben megfigyelték, hogy ha megbízzák őket, hogy hozzanak fel valamit a medence fenekéről, és ezért jutalomfalatot kapnak, egy idő után széttépik, hogy több jutalomfalatot kapjanak.
