A száraz belsőt feledtető köntösbe sikerült öltöztetnie a német Max Planck Intézetnek folyóirata Kínáról szóló negyedévi számát. Kéjvágyó feleségek akcióban! – csábítgatta a tudományra éhező olvasóközönséget valami egészen másra egy bordélyházi hirdetéssel, amely egy klasszikus költemény helyett került a Kínáról szóló szám címlapjára.

„Őszinte sajnálatunkra kiderült, hogy a címlapon megjelent szöveg túl mély jelentésű ahhoz, hogy nem anyanyelvű olvasók elsóre is megértsék” – mentegetőzött a fatális hibáért a szerkesztőség, hozzáfűzve, hogy a megjelent szöveget egy német sinológus is jóváhagyta. „Bocsánatot kérünk azoktól, akiket esetleg megsértettünk.”

Ez azonban már későn jött, és a kevés méltatlankodó mellett sokan inkább kajánul köszörülik a nyelvüket Németország vezető tudományos kutatóműhelyén, alapszintű nyelvtanfolyamokat ajánlva a szerkesztőknek.

A kalligráfiáért rajongó nyugatiakből néha egy életen át gúnyt űznek a szenvedélyes lendületet sugalló írásjelek. Egy német lány állítólag a „prostituált” szóval a nyakán sétált ki egy tetoválószalonból Makaón.