A jellemző tünetek általában a méreg felvételét követően néhány nappal jelentkeznek, ugyanis a kumarinszármazékok így fejtik ki hatásukat. Erre azért van szükség, mert a patkányok rendkívül intelligens állatok, az azonnal ható mérget, például a ciánszármazékokat nem eszik meg, ha a csalétek közelében társuk pusztulását látják, a lassan ható mérgek kihelyezése esetén azonban nem érzik meg az összefüggést az elhullás és az élelem között.
Ha kedvencünk fáradékony, gyenge, testszerte kisebb-nagyobb bevérzéseket tapasztalunk (például a kötőhártyán, a száj nyálkahártyáján), azonnal orvoshoz kell fordulni, aki vérátömlesztéssel és K-vitamin készítményekkel kezeli az állatot.
Fontos azonban észben tartani, hogy a betegség kimenetele minden esetben függ a felvett méreg mennyiségétől, de általában az időben megkezdett gyógykezelés sikeres.
Az édes ízű, etilénglikol tartalmú fagyálló folyadékot is szívesen fogyasztják a kutyák. A macskák óvatosabbak, viszont esetükben már a kisebb mennyiség is komoly gondot okozhat. Az etilénglikol a szervezetbe jutva különböző vegyületekre bomlik, tulajdonképpen a felszabaduló bomlástermékek felelősek a mérgezés tüneteiért, melyek egy-két nap után jelentkeznek. Előfordulhat bágyadtság, gyengeség, görcsrohamok, az állatok sokat isznak és eleinte sokat is vizelnek, majd idővel a vizeletürítés egyre nehezebben megy, mert a méreg felszívódását követően kalcium-oxalát kristályok keletkeznek, melyek a vese kis csatornáit elzárják. Ha időben észleljük a bajt, az orvos meg tudja menteni az állatot. A gyógykezelés során biztosítják a vesék bőséges folyadékkal való átmosását és etil-alkoholt adnak neki, mert az blokkolja az enzimet, az enzim hiányában átalakítatlan etilénglikol pedig nem toxikus, és ebben a formájában komolyabb károkozás nélkül ki tud ürülni a szervezetből – mondja Dr. Bánfi András.
Hasonló kezelést alkalmaznak akkor is, ha az állatok tapétaragasztót fogyasztottak. Ez is gyakran megesik, mert a folyékony állapotú anyag édes, ízletes, a kutyák szívesen megeszik, azonban ez is súlyos vesekárosodást okozhat.
Veszélyt jelentenek az elhullott csigák is. Ha ugyanis metaldehyde-ot tartalmazó méreg okozta vesztüket, és a kutya megeszi a tetemet, fontos idegingerület-átvivő anyagok gátlása következik be a szervezeten belül a méreg hatására. Ha az állat nyáladzani kezd, tántorog, görcsrohamai lesznek, esetleg felmegy a láza – amely a legtöbb mérgezésnél nem jellemző –, biztosak lehetünk benne, hogy nagy baj van, és azonnal fel kell keresni a legközelebbi állatorvosi rendelőt.
A békákra is érdemes figyelni séta közben, bőrükben ugyanis neurotoxinok találhatók, a varangyok pedig bufotoxin nevű mérget termelnek. Ha utóbbi a szervezetbe jut, kezdetben bőséges nyálzás, majd öklendezés vagy hányás jelentkezhet. Súlyos esetben szívritmuszavart, ha a szembe kerül, átmeneti vakságot és görcsöket is előidézhet.
|
A macskák finnyásabbak a kutyáknál, de a mérgezett rágcsálók rájuk is veszélyt jelentenek
Nathaniel Wilder / Reuters |
– Ha a mérgezést követően nem tudunk azonnal állatorvoshoz fordulni, itassuk – lehetőleg meleg – tejjel az állatot, ez megfogja a méreganyagok egy részét, vagy próbálkozhatunk a sós langyos vízzel is, mellyel hányást idézünk elő – mondja a szakember. Utóbbi egyébként nem könnyű, sem a kutyák, sem a macskák nem isszák meg szívesen a kellemetlen ízű folyadékot, úgyhogy érdemes fecskendővel próbálkozni, hátha úgy lenyelik.
– A gyógykezelés eredménye nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan vesszük észre az állat rosszullétét, és milyen hamar jutunk el az állatorvoshoz vele – mondja Bánfi doktor. Azt javasolja, ha tudjuk, mi okozta a gondot, vigyünk mintát az állatorvosnak belőle, vigyük magunkkal az anyag dobozát – ezzel megkönnyítik az orvos dolgát és nem kell felesleges köröket futni, hogy kiderüljön, mi okozta a bajt.
Az, hogy a házi kedvencünk meggyógyul-e, sok mindentől függ. Számít az, hogy mennyi méreganyag jutott a szervezetébe, milyen az egészségi állapota, és talán a legfontosabb az időfaktor. Ha a tüneteket észleljük, ne késlekedjünk cselekedni.
