Az elmúlt évek során kiderült azonban, hogy noha az óraátállítás valóban gazdaságosabb, de amennyi előnnyel jár, legalább annyi hátránya is van. Ilyenkor felborul a szervezet bioritmusa, a Neuroscience Letters című szaklapban publikált 2006-os tanulmány szerint a nyári időszámításra való áttérést követő éjszakákon az emberek rosszabbul alszanak, fáradtabban ébrednek, és átlagos alvásidejük is csökken egy órával.
A kialvatlanság meglátszik a másnapi munka minőségén is, a Journal of Applied Psychology 2012-es tanulmánya szerint a dolgozók többsége olyankor kevésbé produktív, hajlamosabbak céltalan internetezéssel tölteni az időt, ahelyett, hogy a feladataikra koncentrálnának. A diákok teljesítménye is romlik, a teszteken általában rosszabbul teljesítenek mint azon tanulók, akik olyan országban élnek, ahol nem használják a nyári időszámítást.
Az átállás a szívet is megterheli, több kutatás is kimutatta az elmúlt évek során, hogy ilyenkor megnő az infarktusos esetek száma, míg az őszi visszaállítást követően ezek száma hasonló mértékben csökken.
|
Az óraátállítás megviseli a szervezetünket Fotó: Jon Jones/
Reuters |
Az egyórányi alvásidő elvesztése a gépjármű-vezetési képességekre is negatív hatással van, ilyenkor több a baleset az utakon, mert az emberek figyelmetlenebbek, fáradtabbak.
Egy 2004-es tanulmány szerint akár több száz ember életét is megmenthetné az óraátállítás elhagyása, és az, ha egész évben a nyári időszámítást használnánk. Az alvásvesztés következtében nő a depressziós tünetek, és az öngyilkosságot elkövető férfiak száma is.
Kazahsztán épp a fentiek miatt döntött úgy 2005-ben, hogy felhagynak ezzel a gyakorlattal, Oroszország pedig 2011. márciusában megszüntette a nyári időszámításról a télire való visszaállást.
Hogyan vészeljük át az átállást?
Érdemes este tornászni, mozogni egy keveset, lefárasztani a szervezetet és a szokásoshoz képest egy kicsivel korábban lefeküdni - javasolja a Time magazin által megkérdezett alvásszakértő.
|
Az óraátállítást követően sokan fáradtnak, dekoncentráltnak érzik magukat
Petr Josek / Reuters |
Az átállást követő reggel célszerű a szabadban kezdeni a napot, mert a természetes fény szintén segíti a szervezetet az átállásban. Ugyancsak jót tehet a sport is, hiszen a mozgás következtében nő a szerotonin nevű hormon termelése, ami elősegíti a megváltozott külső ciklushoz való igazodást.
Miért visel meg ennyire a nyári időszámítás?
Mivel a belső biológiai óránk a nap járásához igazodik, az óraátállást követően megszűnik az emberek belső és külső órájának összhangja, felborul a bioritmus, ennek köszönhetően pedig az alvás és ébrenlét ritmusa is.
Ez leginkább a melatonin nevű hormon miatt van, mely az alvási ciklust irányítja. Hiába próbálunk az átállás előtt korábban lefeküdni, nem biztos, hogy sikerülni fog, hiszen akkor még nem leszünk álmosak, mert a szervezet ragaszkodik szokásos lefekvési idejéhez és nagyjából ugyanabban az időben fogja termelni az említett hormont is. Így tehát a szokásoshoz képest egy órával később fogunk elaludni, ám ugyanakkor kell kelnünk.
Az, hogy a szervezetnek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon a változásokhoz, egyénfüggő, de többeknél hetekig is eltart, míg helyreáll az egyensúly.
