Nyuszikából nyúlpörkölt
Elhangzott: a radikális szervezetek (mint a Négy Mancs) és a híradások (mint a svéd televízió libatépős riportja) a társadalom sokkolására építenek, sokszor igaztalan vádakkal. Módszerük közé tartozik az érzelmi megközelítés, a racionális érvekkel szemben.
– Szakmai értelemben összevegyítik az állatjóléti követelményeket az állatvédelmi szempontokkal – mondta Czerny Róbert állatvédelmi ombudsman. Ezt azért tehetik, mert a társadalom, a fogyasztók nem találkoznak közvetlenül a haszonállatokkal, csak a társállatokkal. Nem szembesülnek azzal, hogy az asztalra került sülhús élő állatból származik. Néhány szervezet a házi kedvenceknek, a társállatoknak kialakított körülményeket kérik számon az állattenyésztőkön. Elfeledkezve arról, hogy az egyik esetben a hús elfogyasztására, étkezési célra tenyésztett élőlényekről van szó, sorsuk a vágóhidakon és a tányérokon teljesedik be, a másik esetben pedig akár ugyanazt az állatfajtát simogatják, becézgetik és megsiratják, még akkor is, ha csak elkóborol. Pedig tudomásul kell venni: nyúlpörkölt lesz a házi kedvencnek is tartható nyuszikákból. Az első esetben az állatjóléti előírásoknak kell érvényt szerezni, hogy a folyamat minden pontja szabályozott legyen.
A Fehérkereszt Állatvédő Liga szerint – hangoztatta Szilágyi István kurátor–, keresni kell az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokkal az együttműködést. Nem szabad olyan jogi, gazdasági és társadalmi helyzetet teremteni, hogy a haszonállatok tenyésztését, és a húskészítmények forgalmazását más, akár távol-keleti országok vegyék át csak azért, mert hazánkban a gazdasági (állattenyésztő) és a társadalmi (állatvédő) szervezetek nem képesek kommunikálni egymással.
Csuvár Zsolt a terméktanács elnöke elmondta: egy német minőségbiztosítási rendszerhez csatlakozott a Tetrabbit Kft. A német cég kidolgozott egy akkreditációs rendszert, amely az állatjóléti előírások betartását ellenőrzi az EU tagállamaiban. A Magyarországon kilenc telephellyel működő Tetrabbit Kft. közbejöttével anyagi ösztönző rendszert is alkalmaznak: az akkreditáció szintjét teljesítő tenyésztők a felvásárlási árban többlet jövedelmet szerezhetnek: kilónként plusz 5 forintot. Az országban már kilenc telephely működik e szerint, és újabb négy csatlakozik még az idén.
Az állatvédők elégedettek voltak a látottakkal. Ugyanakkor fontosnak tartották, hogy az „önszabályozás” mellett jogszabály is szóljon a nyúltenyésztés körülményeiről. Felhívták a figyelmet arra, hogy az állatvédők, együttműködve az érdekelt termelőkkel – ebben az esetben a Nyúl Terméktanáccsal közösen – többet tehetnek a haszonállatokért.
A terméktanács elnöke Csúvár Zsolt elmondta: az állatvédelmi ombudsmannal együttműködési megállapodást kötöttek, hogy közösen kidolgozzák a nyúltartás szabályait. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériummal is tárgyaltak erről. Reményeik szerint a haszonállatok tartásának szabályairól szóló rendelet mellékleteként – még a nyáron – a közösen megfogalmazott nyúltartási követelményrendszer hatályba lép.
