Hogy kiderítse, hogy pontosan mi is ez az állapot és mitől van, még Czeizel Endréhez is elment genetikai vizsgálatra, aki később megkérte, hogy tartson vele egy orvosi konzíliumra, ahol a jelenlévő doktorok kicsit jobban megismerhetik az esetét, amely akkoriban egyedülállónak számított Magyarországon.
|
Novák Angéla biológiailag férfinak született
Facebook |
Nem volt könnyű egyedül végigcsinálni az átmenetet, hogy a nemének megfelelően, nőként élhessen. Szüleivel négy évig nem is beszéltek egymással. Ma már jó kapcsolatot ápol családjával, a környezetét elfogadónak írja le. Őt soha nem érte durvább atrocitás, bár, mint megjegyzi, szerencsés alkat, csinos cisznőnek (azok az emberek, akiknek a nemi identitása megegyezik a születésükkor kijelölt biológiai nemükkel) néz ki - így a helyzete jóval kedvezőbb, mint egy olyan transz nőé, aki kevésbé felel meg a nőiességről alkotott képünknek, illetve akin jobban látszik, hogy transz.
Ezzel a Transition Blog szerkesztője, Kolett is egyetért. Mint mondja, neki is szerencséje van a külsejével, hiszen általában őt is cisz nőnek gondolják, ennek ellenére sok negatív tapasztalata van. „Már hatévesen tudtam, ki vagyok, de erről akkoriban nem igazán lehetett beszélni. Az teljesen elképzelhetetlen volt, hogy felvállaljam és lányként járjak iskolába, és úgy gondolom, hogy ez ma Magyarországon máig sincs másként” – mondja a 28 éves Kolett.
Sokan a munkahelyükön sem vállalják fel, hogy transzneműek.
Egy neve elhallgatását kérő nőt az egyik munkahelyéről azonnal kirúgták, amikor tudomást szereztek transzneműségéről, máshol pedig ő mondott fel.
Miután kiderült a „titka”, annyian bántották és zaklatták, hogy elege lett. „Mindenhol titkolnom kell, hogy mi a helyzet, csak a szűk környezetemben tudják, hogy transznemű vagyok” – mondja.
Azt, hogy a társadalom máig nehezen fogadja el és tudja kezelni a helyzetet, a Transvanilla Transznemű Egyesület 2014-es kutatása is alátámasztja. A szervezet tavaly 253 személy közreműködésével készített kérdőíves felmérést, valamint 22 személlyel félig strukturált interjút. Mint írják, a transz emberek egyik legégetőbb problémája a munkavállalás: a megkérdezettek 53 százaléka nem dolgozik főállásban, 18,2 százalékuk pedig munkanélküli.
Se pszichiáter, se nőgyógyász
Gyakran éri őket diszkrimináció az egészségügyben is. 147-en mondták azt, hogy előfordult már, hogy ugyan szükséges lett volna felkeresniük a házi orvosukat, ám nem tették, 49-en ezt azzal indokolták, hogy féltek, nemi identitásuk vagy nemi kifejezésük miatt hátrány éri őket. A félelem pedig nem alaptalan.
„Egyik esetben az egyik körzeti nőgyógyászom (férfi), miután elmondtam neki a transz státuszomat, azt mondta, hogy nem járhatok hozzá nőgyógyászati kezelésre és többet nem ír fel gyógyszert, mivel ő nem "ért" a transz embereket érintő egészségügyi problémákhoz és nem szeretne foglalkozni velük. Azt is mondta, hogy előbb kellett volna elmondanom, mert ha például meg kellett volna vizsgálnia, az őt nagyon kellemetlenül érintette volna” – írta az egyik kutatásban részt vevő válaszadó.
Márpedig ahhoz, hogy Magyarországon valaki jogilag megváltoztathassa a nevét és nemét, szükség van egy általános nőgyógyászati vizsgálat vagy urológiai vizsgálat eredményére, valamint egy klinikai szakpszichológus - aki szerepel az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában - és egy pszichiáter szakvéleményére. Többen számoltak be arról is, a szükséges iratokért felkeresték a körzeti pszichiátert, hiszen akkor ingyenes lett volna a konzultáció, azonban a szakember megtagadta a segítséget, volt, akinek hangsúlyozták, hogy ezt még pénzért sem vállalnák.
Gyakran sérülnek az egyenlő hozzáféréshez és ellátáshoz való jogok is, sok beteg megaláztatást, kellemetlenséget él át nemi identitása vagy nemének kifejezése miatt. Sokan megjegyezték, hogy előfordult, hogy nem megfelelően vizsgálták meg őket, kellemetlenebb, fájdalmasabb volt, mint kellett volna lennie.
A minisztérium betegségről kér igazolást
Többen panaszkodtak arra is, hogy az egészségügyben dolgozók azt se tudták, melyik öltözőbe küldjék a pácienst tüdőszűrő vizsgálat során és jobb híján a mozgássérültek számára kialakított helyiségbe tessékelték be az érintettet. A válaszadók nagy részén gúnyolódtak is, és a személyzet gyakran túlságosan intim kérdéseket tett fel a vizsgálat közben.
„A nem megváltoztatását semmilyen jogszabály vagy rendelet nem szabályozza, joghézag van, van egy űr, de van egy gyakorlat, amely tíz éve viszonylag zökkenőmentesen működik” – mondja Orbán Krisztina Kolos, a Transvanilla Transznemű Egyesület egyik alelnöke. A 18 éven felüliek a már említett iratokkal és vizsgálati eredményekkel megváltoztathatják nevüket és nemüket irataikon.
„Nem könnyíti meg a helyzetet azonban, hogy csak keresztnevet például nem lehet megváltoztatni, és férfinak csak férfi, nőnek csak nő neve lehet. Azt például törvény tiltja, hogy egy nő esetleg Dávidra változtassa a nevét, holott sokaknak már ez is megoldást jelentene a problémájára”
– megjegyzi, majd hozzáteszi: nem mindenkinek a nemi megerősítő műtét a végső célja, és vannak, akiknek már az is megnyugvást jelentene, ha az iratokon nem a születési nevük szerepelne. Aki azonban ezt véghez akarja vinni, sok megalázó helyzetet kell, hogy elviseljen.
Sokakat zavar, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy mentális betegséget igazoló dokumentumot kér a transzneműektől, holott a legtöbben egyáltalán nem érzik magukat betegnek, aki pedig szakember segítségére szorulna, azt nem támogatja az állam. A név- és nemváltoztató kérvénynek nincs formanyomtatványa, nincsenek adott formai követelményei sem. „Elég nagy a káosz, tíz éve azt ígérték, készül erre vonatkozó jogszabály, azonban ez azóta sem történt meg. Viszont nem panaszkodhatunk: más országokkal ellentétben semmilyen orvosi beavatkozás, illetve műtét nem feltétele a névváltoztatás engedélyeztetésének” - mondja Orbán Krisztina Kolos.
