A súlyos depresszióra azonban különösen figyelni kell, mert az öngyilkosságok egyik fő rizikófaktora, de nagyon gyakori, hogy a beteg alkoholhoz, droghoz nyúl, vagy tartósan munkaképtelen lesz.
A német gép másodpilótája is évek óta depressziós volt
A március 24-én lezuhant német gép másodpilótája is súlyos mentális problémákkal küzdött, derült ki az Andreas Lubitz lakásán talált orvosi dokumentumokból. A férfi nem merte bevallani betegségét a munkáltatói előtt, és arra is fény derült, hogy a 149 ember halálát követelő légikatasztrófa napján a másodpilóta nem is dolgozhatott volna. A világsajtóban szinte tényként kezelik, hogy a tragédiában a férfi rossz mentális állapota is szerepet játszott.
|
Sokan nem tudják, hogyan viselkedjenek egy depressziós emberrel
Sopronyi Gyula |
Tringer László megjegyezte, sok fajta elmélet látott napvilágot Andreas Lubitzcal kapcsolatban, azokból azonban nem szabadna téves következtetéseket levonni, mert igazán hiteles képet a másodpilóta lelki állapotáról csak a kezelőorvosa adhat.
Minimális veszélyt jelentenek
A számok azt mutatják, hogy a pszichés zavarban szenvedők minimális része hajlamos erőszakos bűncselekmények elkövetésére. Egy svéd kutatás a férfiak 3,7 százalékánál és a nők 0,5 százalékánál állapított meg depressziót egy erőszakos bűncselekmény elkövetése után. A teljes népesség körében ez a szám a férfiak esetében 1,2%, a nők esetében 0,2%.
A negyvenhétezer svéd beteget vizsgáló tanulmány azt is megjegyzi, hogy a depressziósok többsége nem agresszív, ezért nem szabad őket megbélyegezni. A kutatás során olyan betegeket figyeltek meg, akiknél a vizsgálatot megelőző három évben depressziót diagnosztizáltak. Az ő adataikat vetették össze 898 454 ember adataival, akiknél korábban soha nem diagnosztizáltak pszichiátriai megbetegedést.
Kevesebb az öngyilkos
Az Európai Unióban Magyarország a második helyen áll Litvánia után az úgynevezett befejezett öngyilkosságok tekintetében.
Tringer László szerint az esetek nagy többségében az öngyilkosság hátterében valamilyen lelki betegség áll, és a súlyos depressziósok körülbelül 20 százaléka vet önkezével véget életének. Tanulmányok szerint a depresszió hatékony kezelése kb. 80 százalékkal csökkenti a befejezett öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek számát.
A magyarországi öngyilkossági ráta (befejezett öngyilkosságok/100 000 fő/év) 1984-ben volt az eddig észlelt legmagasabb, és 2013-ig 45,9-ről 20,9-re csökkent, ami világviszonylatban is a legnagyobb csökkenések között van.
Az 1984-től induló fokozatos csökkenés azonban 2007-ben megállt. A magyar pszichiáterek szerint a hazai helyzet további javulásához európai színvonalú ellátás anyagi hátterének és társadalmi támogatottságának biztosítása szükséges.
A svéd vizsgálat által bizonyított állítást csak megerősíteni tudta a The Atlantic magazinnak Jeffrey Swanson pszichiáter, aki szerint a depresszióban szenvedők általában nem ártanak másoknak. A szakértő a német gép katasztrófa kapcsán megjegyezte, hogy a tömeggyilkosok kirívó esetnek számítanak a depressziós betegek körében. „A bipoláris zavarban, skizofréniában és súlyos depresszióban szenvedő emberek többsége nem csinál és nem is fog elkövetni semmilyen erőszakos bűncselekményt.
A depresszió tehát egy nagyon kicsi kockázati faktor. Lubitz esetében tehát leegyszerűsítés lenne azt mondani, hogy a mentális betegsége miatt követte el a tömeggyilkosságot. Sőt, Tringer László szerint a depresszióra hajlamos emberek néhány esetben inkább pozitív hatással vannak a társadalomra. „Általában korrektebbek, megbízhatóbbak, erkölcsi érzékük kifinomult. Az enyhe változatokban az energiatöbblet kreativitást eredményezhet" – fejtette ki a pszichiáter.
Hogyan kezelje a társadalom a depressziósokat?
A pszichés gondokban szenvedőknek minden bizonnyal nem segít, hogy a világsajtóban leegyszerűsítik a betegséget, és a német gép tragédiája után még jobban megbélyegzik őket. A legtöbb beteg egyébként is kellemetlenül érzi magát állapota miatt. Ráadásul, aki még nem volt hasonló helyzetben, az nem tudja, hogyan álljon hozzá egy depresszióban szenvedő emberhez.
„A depressziós korántsem méltó arra, hogy stigmatizálják, mert az esetek többségében magától is gyógyulásra hajlamos"
– jegyzi meg Tringer László, aki szerint adott esetben gyógyszeres kezeléssel is javítható a depresszió, ezért nem egy rosszindulatú dolog.
Nem szabad megbélyegezni
Simon Wessely, a brit Pszichiáterek Királyi Kollégiumának vezetője a Germanwings tragédiája után óva intett attól, hogy a légitársaságok megbélyegezzék a mentális problémákkal küszködő alkalmazottaikat. A kutató azt nyilatkozta, ha kiderül egy pilótáról, hogy depresszióban szenved, akkor szem előtt kell tartani, hogy még több ezer társa jár hasonló cipőben. Ugyanez a helyzet más hivatások esetében is.
A magyar pszichiáter elmondta, hogy rossz pszichés állapot esetén nagyon fontos a pozitív hozzáállás és a segítő attitűd a depressziós környezete részéről. „A megértés, elfogadás különösen olyan esetekben indokolt, amikor nehéz elviselni a depressziós állandó panaszkodását, pesszimizmusát és negatív hozzáállását" – magyarázza a magyar professzor, aki szerint a család és az ismerősök nem mindig viselik könnyen ezeket a helyzeteket. Nem megfelelő hozzáállással a környezet csak fokozhat a depressziós rossz lelki állapotán.
A mentális gondokkal szenvedők esetében tehát az elfogadás, megértés és a segítő hozzáállás a helyes reakció a környezet részéről. Tringer László ugyanakkor megjegyzi, hogy a depressziósnak sosem kell szégyellnie egy szakember megkeresését, és vállalni, hogy segítségre szorul.
Ha ön, vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
