Kistérségi időjárási veszélyjelző és riasztó rendszer kiépítésére és üzemeltetésére nyújtott be pályázatot az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), s a projekt 2009 novemberében indult. Az új rendszert 181 millió forint uniós forrásból és az OMSZ saját költségvetéséből biztosított 13,6 millió forintnyi önrészből hozták létre. A fejlesztések eredményeként a rendkívüli időjárási eseményeket mostantól nem hét régióra, hanem 174 kistérségre vonatkozóan jelzik előre – olvasható a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján.

Így pontosabban behatárolható az a terület, ahol intézkedéseket kell tenni a károk megelőzése vagy mérséklése érdekében. Ha pedig előre látható az ítéletidő helye, könnyebb mobilizálni a szükséges erőket és technikai eszközöket. A projekt keretében az OMSZ beszerzett egy új szuperszámítógépet, amelynek révén a modellezési célra rendelkezésre álló kapacitás lényegesen megnövekedett. Ez lehetőséget ad a várható időjárás korábbinál lényegesen összetettebb modellezésére. 

Szóba került jégkárelhárító rendszerek kialakítása is, amely rendkívül nagy, milliárdos költségekkel járhat. Egy ilyen fejlesztés uniós pályázati pénzből valósulhatna meg, s minimum egy-másfél évnyi előkészítést igényelne, s hasonló ideig tartana a kivitelezés is.

A 2006-os augusztus 20-i budapesti és a 2010-es mezőhegyesi vihar mutatja, hogy amikor a vészjelzést nem adták le időben, s nem tették meg a megfelelő biztonsági intézkedéseket, az ítéletidő áldozatokat követel, és jelentős anyagi kár következik be. 

Borús fellegek – Vihar után megnő az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt