A baglyok viszonylag rejtett életet élő, jellemzően éjszakai állatok, a nálunk telelő állományok azonban általában csapatokba verődve, a táplálékban gazdagabb lakott területekre húzódva vészelik át a hideg hónapokat, ezért a felmérést is belterületeken végzik.

Ahogyan a Greenfo környezetvédelmi portál összeállításából kiderül, a számlálás során elsősorban erdei fülesbaglyok kerülnek a megfigyelők távcsövei elé, néha azonban akadnak közöttük réti fülesbaglyok is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csapatokba verődő fülesbaglyok a környéken költő állományból származnak, így a tél közepén elvégzett számlálással természetvédelmi szempontból fontos információt szolgáltatnak a fészkelő állomány nagyságára vonatkozóan.

A baglyok életük nagy részét a kíváncsi szemek elől rejtetten élik. Nyomaikat azonban felfedezhetjük, ha a közelünkben telepszenek meg: táplálékmaradványaikat (a szőrt és a csontokat) kis gombócok formájában felöklendezik, sokszor ezek a köpetek árulják el jelenlétüket. A párválasztás időszakában az alkonyati, kora esti órákban az öreg madarak gyakran hallatják fajra jellemző hangjukat, a fiókák pedig a fészek elhagyása utáni néhány hetes időszakban hívják fel magukra füttyögésükkel, visításukkal a táplálékkal érkező szülők – és a környéken lakó emberek – figyelmét.

A számolás idén is önkéntes alapon működik az ország egész területén. 2016-ban is egyetlen alkalommal kell számolni, erre 4 egymást követő nap (január 8, 9, 10 és 11) áll rendelkezésre. A felmérésbe bevont két munkanap biztosítja, hogy a hétvégén többnyire bezárt templomkertek, iskolák és egyéb közintézmények területén is megoldható legyen a precíz számolás.

A szervezők felhívják a figyelmet, hogy a nulla adat is adat: ha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is küldje el tapasztalatait, mert hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat. Az erdei fülesbagoly telelőhelyeken magas, meglehetősen zárt lombozatú örökzöldeken is nappalozhatnak madarak. Ezek a fák megnehezíthetik a nappali fényben történő, pontos számolást, hiszen nem biztos, hogy az összes bagoly észlelhető a zárt, sötét lombozatban.

Az ilyen esetekben kell alkalmazni a szürkületi kihúzáskor vagy a hajnali behúzáskor történő számlálást. Ezzel a módszerrel pontosabb adatokat nyerhetünk a nappali fényviszonyok között történő számolással ellentétben, persze csak a problémás örökzöldek esetében. A szinkronszámolás elsősorban a belterületen nappalozó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kérdez rá, ugyanakkor a külterületen gyűjtött adatokat is érdemes beküldeni. Az adatokat a Nimfea Egyesület honlapjáról letölthető adatlapon (nimfea.hu), vagy e-mailben az agismith89@gmail.com címre várják.