galéria megtekintése

Minden a feketéről szól

0 komment

V. D.
NOL

Olaj- és benzinszag helyett dohányfüst és a kávé semmihez sem hasonlítható, enyhén fűszeres illata lengte be Budapestet az előző századfordulón. Jóformán minden sarkon volt egy kávéház, mely afféle második otthonként funkcionált. Noha ma már ez nem jellemző, és változtak a fogyasztási szokások, a kávé iránti szenvedély töretlen.

A kávécserje terméséből készülő frissítő ital a 11. században kezdte meg hódító útját, az első európai kávéházak az 1600-as években nyíltak
A kávécserje terméséből készülő frissítő ital a 11. században kezdte meg hódító útját, az első európai kávéházak az 1600-as években nyíltak
Jason Reed / Reuters

Van, aki feketén, van, aki tejjel, akad, aki forrón, más jégkockákkal szereti. A kávécserje terméséből készülő ital élénkítő hatását állítólag egy etióp pásztor fedezte fel a XV. században, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Észrevételét megosztotta a közelben élő szerzetesekkel is, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. Az azonban valószínű, hogy noha kiindulási helye Etiópia lehetett, italként Jemenben használták először, és innen indult világhódító útjára.

A kávé főzetének fogyasztása a 16. század folyamán terjedt el az egész muzulmán világban, és török italként folyamatosan jelen volt Magyarországon is. Az első hazai kávéház 1714-ben nyílt meg, majd számuk egyre gyarapodott. Budapesten az előző századfordulóra tehető az aranykor. A főváros a „kávéházak városa” titulust 550 regisztrált kávéházának köszönhette.

 

„A kávéházi kultúra a múlt század elején sokkal színesebb és szerteágazóbb volt, mint manapság. A kávéházak afféle korabeli szórakozóhelyekként funkcionáltak. A hátsó szobákban gyakran még bordély is üzemelt" – mondja Koniorczyk Bori, urbanista, a Hosszúlépés. Járunk? nevű szervezet egyik alapítója a kávé világnapja alkalmából szervezett, „Budapest, a kávéváros" címet viselő városi sétán. A program alatt sorra járhatjuk a korszak legendás kávéházait, köztük a Zrínyit, amely a mai Astoria szálló helyén állt. Ez Pest rosszhírű kávéházainak egyike volt, innen ered a „zrínyista" kifejezés, amely a korabeli argóban naplopót, dologkerülőt jelentett. Olyannyira, hogy megihlette Petőfit is, aki néhány verekedős jelenetben használta fel, amit itt, a kávézóban látott.

A kávéházakban egyébként remekül megfértek egymás mellett szegények és gazdagok is, sőt, a nők is betérhettek egy csésze italra, ha úgy tartotta kedvük. A kávé az élet szerves része volt, ugyanúgy, ahogy ma is, csak akkoriban éppen elvitelre inkább a pohár helyett egy kancsó feketét kértek, mert otthon nem volt kávéfőző.

A kávéházi kultúra a múlt század elején sokkal színesebb és szerteágazóbb volt, mint manapság
A kávéházi kultúra a múlt század elején sokkal színesebb és szerteágazóbb volt, mint manapság

Mint Koniorczyk Bori mondja, akkoriban egyaránt örömmel kortyolgattak bécsi és török kávét a vendégek, a pincérek pedig ismerték a vásárlókat, tudták, ki mit szeret. S noha jeges kávé is szerepelt már a kínálatban, a legtöbb forrás mégis az egyszerű feketekávéról szól.

Ez nem sokat változott az elmúlt évek során. „Manapság a presszókávé a legismertebb és legnépszerűbb a kávéfogyasztók körében, azonban egyre többen keresik és szeretik a caffé macchiatót, a kapucsínót, és népszerű a tejeskávé, vagyis a caffé latte is" – mondja Gávris Iván, a Douwe Egberts kávészakértője, aki hozzáteszi: a filteres kávék és az ültetvényszelektált kávékülönlegességek iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.

Az Erzsébet téren a Hello Wood csapata által készített installáció várja a kávék szerelmeseit
Az Erzsébet téren a Hello Wood csapata által készített installáció várja a kávék szerelmeseit

A közvélekedéssel ellentétben nem a nagy kávés nemzetek fogyasztják a legtöbb forró frissítőt, hanem az észak-európaiak – tudjuk meg a szekértőtől. A finnek fejenként évi 12 kilogrammal vezetik a listát, a norvégok majdnem 10, az izlandiak 9 kilogrammal férnek fel a dobogóra. Magyarországon fejenként körülbelül három kilogramm kávét iszunk évente, a legtöbbet decemberben. A valódi pörkölt kávéból pedig átlagosan körülbelül 140 millió csésze fogy hazánkban havonta.

Szeptember 29. – a kávé világnapja

Szeptember végén számos országban ünneplik a kávé világnapját. A jeles nap alkalmából a kávézók és kereskedések különböző akciókkal, kóstolókkal, különlegességekkel és izgalmas programokkal várják a vendégeket Európa-szerte és a tengerentúlon.

Szeptember 29-én Budapesten is érdemes nyitott szemmel járni, mert könnyedén belefuthatunk egy termékkóstolóba vagy valamilyen akcióba. Érdemes ellátogatni az egykori Japán Kávéház helyén álló Írók Boltjába is, melynek galériáján ez alkalomból újra kávézót nyitottak. Az Erzsébet téren pedig a Hello Wood nevű, építészeket, designereket és képzőművészeket megszólító nemzetközi alkotótábor által készített gigantikus kávéscsésze várja a kávé szerelmeseit.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.