Újabb darabok a gépből, de holttesteket nem találtak
Nelson Jobim brazil védelmi miniszter hivatalosan is megerősítette, hogy a brazil légierő gépei az Air France AF447-es járatának roncsait találták meg az Atlanti-óceánban. A gép maradványai - fémrészek és más anyagból készült darabok - öt kilométer hosszan terülnek el a vízen a Brazíliához tartozó Fernando de Noronha szigetcsoporttól több száz kilométerre.
A miniszter bejelentése előtt néhány órával a dél-amerikai ország hatóságai közölték: fémdarabokat, egy repülőgépülést és kerozinnyomokat láttak a vízen a brazil partoktól 650 kilométerre északkeletre. Az óceán csaknem 4800 méter mély azon a részen, ahol a roncsokat megtalálták.
A francia hadsereg vezérkara szerint sincs kétség: az Air France gépének roncsait találták meg az Atlanti-óceánban. Mindazonáltal Christophe Prazuck vezérkari tiszt szerdán úgy vélekedett, hogy még szükség lesz a katasztrófa hivatalos megerősítésére.
Az eltűnt gépet nemzetközi csapat kereste és keresi tovább: a brazil légierő mellett a francia haditengerészet repülőgépei és tengeralattjárója, az Egyesült Államok légierejének több gépe, két brazil helikopter és négy kereskedelmi hajó részt vett a kutatásban.
A keresés eredményes: a gép újabb roncsaira bukkant a brazil légierő egy radarrepülőgépe az Atlanti-óceánban - közölte szerdán a légierő egyik szóvivője. Az újabb roncsok között van az Airbus egy hét méter hosszú darabja. Jorge Amaral szerint holttestek nem láthatók a gépdarabok körül, amelyeket mintegy 90 kilométerre találtak meg a roncsok fő helyszínétől. Az új helyszínen még mintegy tíz fémtárgyat és egy 20 kilométer nagyságú kerozinfoltot látni.
"A legfontosabb most a feketedoboz megtalálása" - jelentette ki a brazil szóvivő.
Magyar áldozatok
A 228 utas között két magyar felnőtt, egy nő és élettársa, valamint két magyar kisfiú is volt a gépen. A férfi a magyar alternatív zenei és kulturális élet legendás alakja, Gallasz József, élettársa, Szarvas Rita pedig a mozgássérült gyerekek fejlesztésével foglalkozó Pető Intézet konduktora, aki továbbképzést tartott, az intézet világhírű módszerét tanította Brazíliában. Szintén a gépen ült az ő hét éves fia és - a Független Hírügynökség szerint - egy baráti család 11 éves fia is, akit rokonlátogatóba vittek.
Szarvas Rita volt férje felvette a kapcsolatot a Külügyminisztériummal, ahol megerősítették a nevek alapján, hogy volt feleségének és kisfiának neve szerepel az utaslistán. Ezt a Pentő Intézet rektori tanácsa is megerősítette kedd délutáni közleményében.
Közben kiderült, hogy öt magyar áldozata volt a szerencsétlenségnek. A gápen utazó három szlovák állampolgár egyike ugyanis egy felvidéki magyar fiatalember.
Az áldozatok emlékére
Szerdán délután 4 órakor ökomenikus vallási szertatást tartanak az áldozatok tiszteletére a párizsi Notre-Dome katedrálisban, amelyen a francia elnöki hivatal közleménye szerint Nicolas Sarkozy francia államfő is részt vesz. Az áldozatok hozzátartozóit és barátait az Air France vezetője, Pierre-Henri Gourgeon személyesen értesíti.
A Párizsi Nagy Mecset közleményben tudatta: szerda délután 2 órakor az iszlám vallás francia tanácsával közös imát tartanak az AF 447-es járat áldozatainak emlékére.
A gépen 228 ember, 216 utas, valamint a személyzet 12 tagja utazott. Az Air France hivatalos tájékoztatása szerint az utasok között 126 férfi, 82 nő, hét gyerek és egy csecsemő volt. Az Air France által kiadott utaslista szerint 58 brazil állampolgár szállt föl, emellett 61 francia, 26 német, 9 olasz, hat svájci, öt brit és két szlovák és négy magyar is utazott is a járaton. Az utaslista tanúsága szerint emellett marokkói, holland, lengyel, libanoni, ír, izlandi és fülöp-szigeteki állampolgár is volt az utasok között.
Megszakadt a kapcsolat
A francia légitársaság vezetője Pierre-Henri Gourgeon szerint közép-európai idő szerint vasárnap 3 óra 30 perckor volt utoljára rádiókapcsolat az eltűnt AF 447 jelzésű járat kapitánya és a brazil légiirányítók között. Négy óra körül az A 330-as utasszállító viharzónába került, az automatikus üzenetek a gép egyes műszereit érintő sorozatos technikai meghibásodásokról negyedórával később kezdtek megérkezni.
Mindez arra utal, hogy "váratlan helyzet" történt a fedélzeten - fogalmazott Pierre-Henri Gourgeon sajtótájékoztatóján. A légitársaság igazgatója szerint az Air France feltételezése az, hogy villámcsapás érte a gépet, amelynek következtében légikatasztrófa történt. "Egyetlen dolgot tudunk: nem érkezett segélykérés a repülőről, csak automatikus jelzések három percen keresztül, amelyek arra utaltak, hogy valamennyi rendszer leállt" - mondta Fillon.
Jegesedést jeleztek a műszerek
Nem voltak jelei annak, hogy a hétfőn az Atlanti-óceánba zuhant francia repülőgéppel műszaki problémák lettek volna a felszállás előtt - közölte a baleset körülményeit vizsgáló tisztségviselő.
A francia balesetvizsgáló ügynökség vezetője, Paul-Louis Arslanian szerdán azt is elmondta: "nem optimista" a tekintetben, hogy a mentőegységek megtalálják a viharos tengerben a gép fekete dobozát, amely több ezer méterrel lehet a vízszint alatt.
Időközben újabb részletek derültek ki: így az irányítótoronynak automatikusan információkat továbbító rendszer a pilótafülke mérőműszereinek jegesedését jelezték.
Villamcsapástól nem zuhan le
A katasztrófa okáról továbbra is csak elméletek vannak. Önmagában a villámlás és a turbulencia ritkán okoz repülőszerencsétlenséget; e két körülményen kívül további tényezők egyidejű összjátéka vezethetett a gép lezuhanásához - mondták el szakértők.
A repülőgépeket ma már úgy építik, hogy ellenálljanak a villámcsapásnak, s rendszeresen érik is villámcsapások a levegőben a gépeket: a statisztika szerint a tengerentúli járatokat, mint amilyen az Air France feltételezhetően szerencsétlenül járt gépe is volt, átlagosan háromévente egyszer, a kisebb távon közlekedő gépeket - amelyek kisebb magasságon repülnek -, legalább évente egyszer.
