galéria megtekintése

Megtalálták az AIDS bölcsőjét

3 komment

Puskás Anikó

A kutatók úgy vélik, az 1920-as években a közép-afrikai Kinshasa környékéről terjedt el a rettegett kór, amely eddig több mint 75 millió embert fertőzött meg világszerte. Egyes afrikai országokban a lakosság 30-40 százaléka is fertőzött lehet. Néhány reménykeltő kutatásra, sőt, egy csodaszámba menő gyógyulásra volt már példa, de az AIDS ma még nem gyógyítható.

Az Oxfordi Egyetem és a Leuveni Egyetem virológusai archív genetikai minták elemzésének segítségével szerették volna felállítani a HIV „genetikai családfáját”, vagyis minél pontosabban rekonstruálni, hol bukkant fel először a vírus. Az archív genetikai minták elemzése után végül arra jutottak, hogy a HIV-vírus a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén található Kinshasa városából indult ki. Az eredményeket a Science című tudományos folyóiratban publikálták.

Siegfrid Modola / Reuters
Fekete-Afrika különösen veszélyeztetett Fotó: Siegfrid Modola / Reuters

A szakemberek egy speciális tudományág, a vírusrégészet módszereivel dolgoztak, és a nyomok végül egészen Kinshasa városáig vezettek. Kongó a '20-as években belga gyarmat volt, Kinshasa (akkor Leopoldville) pedig virágzó nagyváros. Évente csaknem egymillió ember fordult meg ott, a környéken építkeztek, vasutat fektettek, és volt egy nagy népességrobbanás is. Mindez kedvező feltételeket jelentett a HIV terjedéséhez. 

 

A vizsgálat fényt derített a vírus mutációjára is. A tudósok azt már korábban tudták, hogy a vírus eredetileg a csimpánzoktól származik, ám most azt valószínűsítik, hogy majomhús elkészítése közben terjedt át az emberekre, és közben többször mutálódott is. A humán vírusnak két típusa ismert, a gyakoribb HIV-1, valamint a csak Nyugat-Afrikában előforduló HIV-2.

„A mai genomokban láthatjuk a történelem lábnyomait, ezeket a jeleket pedig nem lehet kitörölni" – mondta el a BBC-nek Oliver Pybus, az Oxfordi Egyetem professzora.

Nem is tudnak róla

A járvány eredete az 1920-as évekig nyúlik vissza, a vírust azonban csak 1981-ben azonosították, akkorra, amikor már sok tízmillió embert megfertőzött. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint 2012-ben közel 36 millió HIV-fertőzött ember élt a világon, ennek háromnegyede Fekete-Afrikában. Ugyanebben az évben 1,6 millióan haltak meg az AIDS miatt világszerte, míg közel tízmillióan részesültek valamiféle kezelésben.

Az Országos Epidermológiai Központ legfrissebb, márciusi jelentése szerint a 2008-as adat (1631) nagyjából megduplázódott: hazánkban jelenleg 2650 HIV-fertőzött él, míg az AIDS-betegek száma 765. A helyzet azonban ennél jóval rosszabb, ugyanis az érintettek nagy része nem is tud a betegségéről, vagy nem kezelteti magát. A szakemberek így a kiszűrtek számának három-négyszeresére becsülik a ténylegesen fertőzöttek számát.

Stefan Wermunt / Reuters
Vannak egészen ígéretes kísérletek is Fotó: Stefan Wermunt / Reuters

Már nem jelent azonnali halálos ítéletet

A HIV egy összetett működésű retrovírus, amely képes beágyazni saját genomját (vagyis örökítő információit) a megtámadott sejt DNS-ébe, és így minden olyan további sejt, mely ebből a gazdasejtből alakul ki, fertőzött lesz.

A HIV az immunrendszer működéséért felelős speciális fehérvérsejtet, a CD4+ nevű T-limfocitát veszi célba. A megtámadott sejt újabb vírusokat termel, megfertőzi a többi sejtet, majd elpusztul. Ahogy csökken a szervezet CD4+ száma, úgy lesz egyre védtelenebb a fertőzésekkel, betegségekkel szemben, végül  kialakul a szerzett immunhiányos tünet-együttes, vagyis az AIDS. Az immunrendszer alulműködése miatt a szervezet védtelenné válik akár az egészen enyhe lefolyású betegségekkel szemben is.

A HIV különféle testváladékok, úgymint vér, ondó, előváladék, hüvelyváladék és anyatej útján terjed, elsősorban óvszer nélküli szexuális érintkezés, kábítószerfogyasztók közös tűhasználata és szülés-szoptatás során. A vírust nem lehet elkapni kézfogástól, közös evőeszköz- vagy WC-használattól és csókolózástól sem, kivéve, ha a nyálkahártyán nyílt seb található. Nem terjed tüsszentés és vérszívó rovarok útján sem.

A vírus lappangási ideje három-négy hét, a fertőzést nyolc hét elteltével lehet kimutatni. A beteg átmenetileg nyirokcsomó-megnagyobbodást, lázat, fáradékonyságot, kanyarószerű bőrkiütéseket és általános közérzetromlást tapasztal, majd ezek egy-két hét elteltével hirtelen megszűnnek. A fertőzés ezután három-nyolc évig tünetmentes marad, ezután következik a negyedik, immár tünetes szakasz, majd az ötödik, a kifejlett HIV-betegség szakasza, ami hat-huszonnégy hónapig tarthat.

Stefan Wermunt / Reuters
Talán tíz évbe is telhet, mire lesz gyógymód Fotó: Stefan Wermunt / Reuters

Lassan talán gyógyítható lesz

A vírus elméletileg a sejtekbe beágyazódása előtt elpusztítható, azonban a mindössze 72 órás időkorlát és a folyamatos mutációk miatt kicsi rá az esély. Ma már léteznek olyan gyógyszerek, melyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható, bár ezek a gyógyszerkoktélok nem gyógyítják meg a fertőzést, de nagy mértékben képesek lassítani a folyamatot, így a beteg életét számottevően meg lehet hosszabbítani.

2013 márciusában hatalmas szenzációt jelentett az a hír, miszerint az orvosoknak sikerült kigyógyítaniuk egy amerikai kislányt a veleszületett HIV-fertőzésből. A gyereknél alig 30 órával a születése után elkezdték a kezelést és két és fél évvel később tünetmentesnek bizonyult. A most négy éves kislány, a „mississippi baba” az idén tavasszal elvégzett vizsgálatokon is egészségesnek bizonyult, ám júliusban kiderült, újra kimutatható szervezetében a HIV. A kicsi újból kezelést kap, amire jól reagál, ám az ígéretesnek induló, teljes gyógyulást hozó korai gyógyszeres kezelés reménye szertefoszlani látszik.

Eddig csupán két olyan eset történt, amikor a beteg – az eddigi információk szerint legalábbis – valóban meggyógyult. Az első „berlini beteg” néven emlegetett, a húszas évek közepén járó német illető Heiko Jessen páciense volt, akinél 1996-ban diagnosztizálták a HIV-fertőzést. Az anonim páciens kísérleti gyógyszeres kezelést kapott, ám később kiderült, a gyógyulás nem a gyógyszerkoktéloknak, hanem inkább génjeinek köszönhető. 

A második „berlini beteg”, Timothy Ray Brown esete valószínűleg óriási mérföldkő az AIDS-gyógyításban. A most 49 éves férfinél 2007-ben végeztek csontvelő-átültetést, a donor egy olyan személy volt, akinél természetes HIV-rezisztenciát állapítottak meg. Brown kezelőorvosa, Dr. Gero Hütter szerint a férfi évekkel a transzplantáció után is tünetmentes, és nem is szed semmiféle gyógyszert. Bár kaliforniai orvosok 2012 nyarán kimutatták Brown szervezetében a HIV nyomait és arra gyanakodtak, a fertőzés visszatért, azonban úgy tűnik, a maradványok nem alkalmasak a fertőzés ismételt kialakulására, így a férfit továbbra is gyógyultnak tekintik.

Mr. Brown eddig az egyetlen. Hetvenötmillióból.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.