Megkezdődött a ramadán, a muzulmánok szent hónapja

Megkezdődött a szeptember 19-ig tartó ramadán. A muzulmán böjti időszak a Gergely-naptár szerint minden évben tizenegy nappal korábban kezdődik, mivel a muzulmán naptár holdhónapokból áll.

Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt azért esik a ramadán hónapra, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.

A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző, sabán hónap végén nagyhitű, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. Az idei ramadán szerdán napszállta után kezdődött meg.

A hívőknek napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát - egyszóval jobban kell figyelniük egymásra. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, kevéssé szerencsés országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.

A böjt elsődleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, növekedjék türelmük, akaraterejük, amellyel legyőzik a testi vágyakat. A rangra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül mindenkire érvényes szabály a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is hivatott kiemelni. A ramadán egyben a hit nevében folytatott harc időszaka is, e hónapban zajlott le ugyanis az iszlám arábiai térhódításának két döntő mozzanata, Mohamed próféta első katonai győzelme és Mekka meghódítása.

Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni - ezt hívják szuhurnak. Az élet az éjszakai órákban élénkül meg: napszálltakor kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A hónap 26. és 27. napja közti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Qadr, amelyen a próféta először kapta meg Gábriel arkangyalon keresztül a kinyilatkoztatást. Ez a muszlimok számára az év legnagyszerűbb éjszakája, amelyet az imádkozásnak kell szentelniük. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba. Az emberek megajándékozzák egymást, sok helyen foglyokat engednek szabadon.

Top cikkek
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.