A kölykök életük első hónapjait a házuk biztonságában töltötték. A kis hiénák neme még nem ismert, bár az állatorvosi vizsgálatokon és a kötelező oltásokon már túlestek. A hiénáknál a nőstények és hímek teljesen egyformák, még a nemi szerveik is ugyanúgy néznek ki. Brehm idejében még csak akkor tudták teljes biztonsággal megállapítani, hogy a vizsgált hiéna milyen nemű, ha megszülettek a kicsinyei. Ma már elegendő ehhez vérmintájuk genetikai vizsgálata.

A hiéna hímek és nőstények nagyfokú hasonlósága abból fakad, hogy az utóbbiak tesztoszteronszintje nagyon magas. A felnőtt hiéna nőstények nagyobbak a hímnél, és agresszivitásuk sem marad el tőlük. Erejük mellett az is segíti őket, hogy rokoni kapcsolatban állnak egymással, így számítanak az uralkodó nemnek a csapaton belül.

A foltos hiénák etetése része annak az állatbemutató programnak, amelyet március közepétől november első napjáig tartanak a Szegedi Vadasparkban. Az etetés mellett rövid előadással mutatják be az állatokat.

A foltos hiénák Afrikában a Szaharától délre a nyílt füves puszták, szavannák, bozótos területek lakói. Sokáig dögevőknek tartották őket, de ma már ismeretes, hogy kitűnő vadászok. A hiéna kisebb rágcsálókat egymaga is elfog, a nagyobb zsákmányra azonban falkában vadászik. Egy tíz-húsz egyedből álló csapat kevesebb mint egy perc alatt képes felfalni egy zebrát.

A ragadozó rendkívül erős állkapcsával a csontokat is képes összeroppantani. Rendkívül erős nyak- és vállizmainak köszönhetően magánál nagyobb állatott is el tud vonszolni. Főleg sötétben vadászik, és akár óránként 60 kilométeres sebességgel is képes futni viszonylag hosszabb távon.

A hiénák testhossza eléri a 180 centimétert, átlagos tömegük 85 kilogramm. Hátulsó lábaik rövidebbek az elsőnél, hátuk emiatt lejtős. Futáskor csak az ujjaik érintik a földet. Karmaik nem húzhatók vissza. Szürkésbarna bundájuk ritkás, a nyakon és a hát hosszában sörényt alkot, az egyedek ennek felborzolásával üdvözlik egymást.

A nőstények teje nagyon magas fehérje- és zsírtartalmú, és a kicsik hosszú ideig, akár 12-16 hónapos korukig szopnak. A magasabb rangú nőstények előbb válnak ivaréretté és gyakrabban is fialnak, mint az alacsonyabb rangúak, ezzel több utódot tudnak felnevelni.