A növényi és állati eredetű hőszigetelő anyagok előnye, hogy jóval kevesebb energiával készülnek, mint a "mesterséges" szálas hőszigetelő anyagok. A bazaltot és a kvarcot ugyanis meg kell olvasztani ahhoz, ahogy abból kőzet-, illetve üvegszálat lehessen húzni, ehhez pedig sok energia kell. A hőszigetelő anyag ezeknek a szálaknak a tömörítésével jön létre.

Az európai szabványok között "Gyári készítésű farost (WF-) termékek" címmel találhatunk leírást, illetve követelményrendszert a farost hőszigetelésekre. A farost hőszigetelő természetes rostokból épül fel, amelyekbe tűzvédelmi céllal ammónium-foszfátot kevernek. Annak ellenére, hogy kevesebb energiával állítható elő, az ára többnyire duplája az üveggyapoténak. Magyarországon több ilyen termékkel találkozni. Ezekkel esetenként már készházba beépítve találkozik a vevő, de kapható például bolti forgalomban farost hőszigetelőanyag is. Ezek ugyanúgy táblásítva kerülnek forgalomba, mint az ásványi alapanyagúak és a beépítésük is azonos.

A len- és kenderrostokból készülő hőszigetelő paplanok, táblák lényegében azonosak a farosttermékekkel. A gyártók a szálakat természetes alapanyagú ragasztóval (például burgonyakeményítővel) tartják össze. Léteznek kombinált termékek is, ezek úgy épülnek fel, hogy két kemény farostréteg közé helyezik a len- vagy kender-hőszigetelést.

Magyarországon sok szalma keletkezik és nád növekszik évente, ezek is alkalmasak hőszigetelésre, de a használatuk elenyésző. Ennek vélhetően az az oka, hogy jóval vastagabb réteg kell belőlük, mint a szálas anyagokból. A szalmát lapokká préselve, míg a nádat pallóvá egyesítve használják. A falakra helyezve előnyük, hogy hagyományosan vakolhatók. Használhatók még üres padlások hőszigetelésére, amelyeknél mindegy, hogy milyen vastag az erre szolgáló anyag.

A legdrágább természetes hőszigetelő anyag a gyapjú. A szálak közé bóraxot kevernek tűzgátlási céllal, de a molyok ellen is védeni kell az ebből készülő hőszigetelő anyagot. A természetes szálakat többnyire természetes gumival tartják egyben. Leginkább Ausztráliában elterjedt, de a bemutatókból ítélve Európában Németország is jó felvevőpiac. A juh szőrének a szálai vékonyabbak, mint a mesterséges és a növényi szálak, rostok: 8 és 50 mikron között változik az átmérőjük. Emellett - miután a juh bőrében a szőrtüszők tekervényesek - a gyapjúszálak göndörödnek, ami javítja a késztermék hőszigetelő képességét.