Ausztriában és Németországban is terjednek a biónak mondott, hőszigeteléssel gyártott készházak. Ezeknél a megszokott üveggyapot hőszigetelés helyett farostot vagy papírt használnak. A farost hőszigetelés nagyon hasonlít az üveggyapothoz, csak nem üveg-, hanem farostszálak alkotják a táblákat. A papír hőszigetelés visszagyűjtött újságpapírból készülő papírvattaszerű anyag, amelyet úgy fújnak be a panelekbe. Az előbbi ára másfélszerese az üveggyapoténak, míg a második megegyezik azzal.

A Memmingenben lévő Baufritz nevű családi vállalkozás úgy hirdeti magát, hogy környezetbarát készházakat állít elő. Náluk az előállítás filozófiája a biojelleg, így nemcsak a ház egy-két része környezetbarát, hanem igyekeznek valamennyi részletét ilyenné tenni.

Az alapvető technológiájuk az, hogy a határoló- és a tetőpaneleket faforgáccsal hőszigetelik. A rágcsálók és rovarok ellen szódát, míg a tűz ellen tejsavót adagolnak a forgácshoz. Miután minden házukat ezzel az anyaggal hőszigetelik, vásárolniuk is kell más asztalosüzemektől gyaluforgácsot. A forgács azonban rosszabb hőszigetelő, mint a megszokott üveggyapot, ezért ebből az anyagból dupla olyan vastagság (30 centiméter) kell, mint az üveggyapotból, így vastagabbak lesznek a falak. A 30 centiméteres fal a készházaknál megszokott 0,2 körüli hőátbocsátást adja (öszszehasonlításképpen: a 38 centiméter vastag üreges égetett kerámia falazóelemekből készült fal hőátbocsátása 0,4 körüli). Amennyiben a falat 40 centiméteresre vastagítják, és azt töltik meg forgáccsal, akkor a hőátbocsátás akár 0,14-re csökkenthető.

Ezeknek a házaknak a határoló falaira kívülről nem ragasztanak polisztirol hőszigetelést - mint a hagyományos készházgyártók teszik -, hanem a forgáccsal érik el a kellő hőátbocsátást. Így a házakat kívülről deszka borítja. Aki megrendelőként mégis ragaszkodik a külső hőszigeteléshez is, annak farostalapú hőszigetelést ragasztanak a határolófalra, és azt burkolják deszkával, vagy pedig vakolják.

A környezetvédelmet szolgálja az is, hogy csak vizes alapú festékeket használnak, amit kizárólag kézzel, ecseteléssel visznek fel a fára. Ezt nemcsak a külső burkolatnál használják, hanem a belsőnél is, mivel a házon belül is sok a faborítás. A gyártó állítja, hogy a természetes anyagok használatával allergiamentessé tudja tenni a házait.

A gyár kapacitása évi 200-250 ház, ezt 250 alkalmazott állítja elő. Egy sztenderd, 120 négyzetméteres, tetőtér-beépítéses ház náluk 250 ezer euróba kerül. Ez közel duplája egy hagyományos készház árának. A különféle extrák (például a napkollektor vagy a hőszivatytyús fűtés) ára ezen felül számítandó. A gyár azzal is igyekszik bizonyítani környezettudatosságát, hogy az üzemépületei tetejét napelemekkel szerelték fel. Így az évente a gyártáshoz elfogyasztott energia felét maguk termelik meg.

A régebben "K"-val, most U-val jelölt hőátbocsátás azt jelenti, hogy mennyi hő távozik az egy négyzetméternyi falon keresztül egységnyi idő alatt, ha a belső és a külső oldal között 1 Kelvin-fok a különbség. (Az 1 Kelvin-fok abszolút értékben megegyezik az 1 Celsius-fokkal, de a Kelvin-skála
0 pontja nem a víz olvadáspontja, hanem az abszolút 0 fok.) A hőátbocsátás mértékegysége: W/m2K. A fal hőátbocsátása annál jobb, minél kisebb az U-értéke.