A Pfizerhez 149, a Merckhez 130 ilyen szál kapcsolódik. A Pfizer, a világ legnagyobb gyógyszergyára, amely a januári bejelentés szerint a Wyeth Pharmaceuticals 68 milliárd dolláros felvásárlásával még kövérebbre hízik, saját közlése szerint 350 ezer dollár adományt tett a Harvard orvoskarának, 234 ezret adott továbbképzésre, és két kutatási programja is fut a rangos egyetemen.

Más gyártók is alaposan bevásárolták magukat a Harvardra. Jeffrey S. Fleier dékán, aki most az összeférhetetlenséget vizsgáló, 19 fős bizottság felállításáról döntött, korábban a többi közt félmilliós kutatási ösztöndíjat nyert el a Bristol-Myers Squibbtől. Elődje pedig dékáni mandátuma alatt is a Baxter International igazgatótanácsában ült, évi 197 ezer dollárral egészítve ki ezzel fizetését. Ugyanígy, de évi 270 ezret húzott a Bristol-Myers Squibbtől a Harvard immunológiai laboratóriumát vezető profeszszor. Miközben a Harvard háttéralapja 22 százalékkal megcsappant július óta, az oktatói kar megosztott.

Egyesek szerint a magánszektor támogatása nélkül nem lehet elsőrangú kutatási műhelyeket létrehozni, van, aki "fausti alkut" emleget: "Ha egy olyan egyetem nem tudja fegyelmezni magát, mint a Harvard, akkor ki tudja?" A diákok elégedetlenek, tüntetésre is sor került. Az Amerikai Orvostanhallgatók Szövetsége nemrég a legalacsonyabb, F besorolást adta a Harvardnak a gyártóktól származó pénzei átláthatatlansága miatt. - Elárulva éreztem magamat - fogalmazott az egyik hallgató, amikor az interneten felfedezte: tanára, aki az órán bagatellizálta a koleszterolcsökkentők mellékhatását, öt, ilyen termékeket forgalmazó gyártónak is tanácsadója.