Kordonok között folyt a gárdaper
Több beavatkozó beadványait is fel kellett olvasni. Egyikük azt hangsúlyozta, hogy magyar állampolgár, származása szerint zsidó, és a gárda oldalán kíván beavatkozni a perbe: pártoló tag. Hosszan foglalkozott a két évvel ezelőtt a fővárosban az utcai zavargásokon elkövetett rendőri erőszakkal.
A felperesi oldalon beavatkozó jogi képviselője azt kérte, hogy a tárgyaláson ne adjon teret politikai szónoklatoknak. A Magyar Gárda képviselője szerint azonban az ügynek nem a bíróság előtt lenne a helye, mert az eljárás alapvetően politikai tartalmú.
Az alperesi oldalon beavatkozóként jelent meg ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész: azért kívánt részt venni a perben, mert szimpátiával kíséri a Magyar Gárda működését.
A bíróság a beavatkozási kérelmeket elutasította. A perből többek között kizárták a felperesi oldalon beavatkozó Országos Cigány Önkormányzatot és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét. Ezekben az esetekben sem volt megalapozott az érdekeltség - hangzott el. A végzés ellen többen fellebbezéssel élnek.
A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság tekintsen meg egy szeptemberben, a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén készült videofelvételt, amelyen az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről és a két szervezet viszonyáról beszél. Ez azért jelentős, mert az alperesi védekezés fő iránya az, hogy a Magyar Gárda egyesület és a Magyar Gárda mozgalom két független szervezet - magyarázta az ügyész, aki közölte azt is: a videofelvételt az interneten tették közzé.
Vona Gábor közölte: feljelentést tesz magántitok megsértése miatt, mivel senki nem járult hozzá ahhoz, hogy a felvétel nyilvánosságra kerüljön. Ugyanakkor - mint kijelentette - ha a bíróság úgy dönt, áll a bizonyítás elé.
A tárgyalást övező biztonsági intézkedésekre jellemző, hogy a Fővárosi Bíróság körüli utcákat rendőrkordonnal zárták le, az áteresztő pontokat a rendőrség jelentős erőkkel biztosította, csakúgy, mint a bíróság épületét.
A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására irányuló polgári per március 12-én kezdődött. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezetnek tavaly december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy kezdeményezi a feloszlatást. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal viszszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást. A szervezet "nyíltan cigányellenes erődemonstrációkat" tartott.
A hanuka ellen tüntetett volna Budaházy
A zsidó hanuka ünnep ellen tiltakozott volna a közelmúltban az Erzsébet híd lezárása miatt harminc nap közérdekű munkára ítélt Budaházy György, aki magánszemélyként jelentett be demonstrációt csütörtök délutánra a Dohány utcai zsinagóga elé. Információnk szerint a BRFK a tervezett tüntetést megtiltotta.
Az ok: a karácsonyi ünnepek miatt megnövekedett forgalom szakemberek szerint más útvonalon nem bonyolítható le. Korábban a Fidesz-KDNP-frakció elutasította a tüntetést " a demonstráció egyértelműen megfélemlítő szándéka miatt".
