A szociológusok úgy találták: a boldogtalanok mintegy 20 százalékkal több időt töltenek a képernyők előtt. Az amerikaiak a szabadidejük mintegy felét töltik el így. A mostani gazdasági válsággal, közte az elbocsátásokkal vagy részmunkaidőre történő "alulfoglalkoztatással" is van összefüggés. - A tévénézésre fordított idő nő, ahogy az embereknek egyre több szabadidejük adódik - állítja John P. Robinson, a Social Indicators Research folyóirat decemberi számában megjelenő tanulmány társszerzője. Ugyanakkor nemcsak a krízis, de a gazdasági fellendülés is a kanapéra ülteti az embereket, mert a sok munka után passzív szórakozást keresnek. Amikor megy az üzlet, az amerikaiak leginkább dolgoznak, tévéznek és alszanak. A magukat boldogtalannak érzők fele (51 százaléka) érzi úgy, hogy nem tud mit kezdeni a szabadidejével, míg a boldogokat ez csak 19 százalékban jellemzi. Viszont az előbbiek mégis többen (35, illetve 23 százalék) érzik úgy, hogy nehezen tudnak időt szakítani magukra. A televíziózást a kutatók a függőséghez hasonlítják. - Az addikcióra hajlamos emberek általában szociálisan vagy személyükben hátrányban vannak. Az ilyen személyiségnek a tévé egyfajta ópiumként szolgál. Szokásként rögzül ez nála: úgy kapcsol ki könnyen, hogy "bekapcsol" - nyilatkozta Steven Martin, a másik társszerző.

Egy másik felmérés a gyerekek médiafogyasztását állítja pellengérre. Az átlagos amerikai gyerek sok időt tölt a tévé előtt, moziban, internetezéssel, videójátékokkal, a mobiltelefonjával, zenehallgatással és magazinok lapozgatásával (heti 45 óra), akár az iskolában és szüleivel együttvéve (47 óra).

A médiafogyasztás nagy mértékben összefügg a nemi élet korai kezdetével (93 százalékban), a dohányzással (88%), a gyerekkori elhízással (86%), az alkohol-, illetve drogfogyasztással (80 és 75%). Mintegy kétharmados arányban a rossz tanulmányi eredményhez, illetve a figyelemkihagyásos hiperaktivitás-zavarhoz (ADHD) is hozzájárul.

Hazavitték az oklandi Wal-Mart áruház akciós LCD TV készletét is