Az évtizedekkel ezelőtt majdnem kihalt mangalica nagyjából „ugyanolyan sertés, mint a többi, csak jobb a píárja”. A szólás azoktól a tenyésztőktől származik, akik elismerik ugyan a mangalica húsának különleges zamatát, de óvnak a legendás különbségtételtől. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a mangalica húsa és szalonnája a túlzó állításokkal ellentétben nem egészségesebb más sertések húsánál.

Népszerű sertésfajtát mutat be a budapesti fesztivál Forrás: Mangalica Fesztivál

Az sem igaz, hogy a mangalica húsa koleszterinben szegényebb volna, noha ezzel is szokták népszerűsíteni az újra divatba hozott fajtát. A zsírt termelő mangalica sorsa a múlt század ötvenes éveiben pecsételődött meg, amikor a tenyésztők a világ minden táján átálltak a hússertések tartására. Ez odáig ment, hogy a kilencvenes évek elején mindössze 200 tenyészállat maradt, a mangalica a magyar ólakból jószerével eltűnt.

Mára a huszonöt évvel ezelőtti állomány több tízezresre duzzadt, a tartást szigorú törzskönyvezéshez kötik, a világ mangalicaállományának 95 százalékát Magyarországon tenyésztik. Az EU minden „őshonos” koca után évente 20 ezer forint támogatást fizet. A fajta rendkívüli népszerűsége azért is meglepő, mert lassabban (15 hónap alatt) éri el a 130 kilogrammos vágósúlyt; más, nem a szabadban tartott fajtáknál ez hat hónap alatt produkálható.

Karrierje töretlenül ível felfelé, bár nem őshonos: 1833-ban kereszteztek először magyar állományt szerb göndörszőrűekkel, utána terjedt el. Sokan töretlenül hisznek benne. Közéjük tartozik Orbán Viktor kormányfő is, aki nemrég barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti mangalicatelepét avatta meglehetős sajtóvisszhang mellett.

A Mangalica Fesztivál eseményeit a Szabadság téren rendezik. A szombati főzőversenyre 15 ezer forint a nevezési díj, ha valaki gázpalackot is kér, plusz 5400 forintot kell fizetnie.