Brit kutatók összefüggést fedeztek fel a multitasking, a figyelemzavar és a depresszió között. Az ilyen viselkedést mutató emberek agyszerkezete némileg eltér az átlagostól, de hogy ez ok vagy okozat-e, még nem tudják – írja a The Telegraph.
Károsíthatja az agyat a halmozott médiafogyasztás
Nagy-Britanniában a tinédzserek közel egy harmada szokott úgy tévézni, hogy közben figyelmét megosztja legalább egy másik eszköz, például a telefonján játszik, chatel vagy híreket olvas az interneten. Ez a multitasking, vagyis a halmozott médiafogyasztás.
Bár a kutatók elismerik, hogy az eleve kisebb ACC-vel rendelkező emberek hajlamosabbak a multitaskingra, azt sem zárják ki, hogy magának a halmozott médiafogyasztásnak vannak kedvezőtlen hatásai az agyműködésre.
Ez az első olyan tanulmány, amely a multitasking agyra gyakorolt hatásával foglalkozik. Ennek során 75 önkéntest kérdeztek mobiltelefonálási, számítógép használati, televíziózási és nyomtatott újság olvasási szokásaikról. Azoknál, akik egyidejűleg használják ezeket a médiaeszközöket, megfigyelték, hogy az elülső cinguláris kéreg szürkeállományának sűrűsége kisebb volt.
A kutatás bebizonyította azt a korábbi feltételezést, hogy a média-multitasking tevékenység összefüggésben áll a zavaró tényezőkkel szembeni figyelemzavarral valamint olyan érzelmi problémákkal, mint a depresszió és a szorongás. Ezeknek a változásoknak a pontos mechanizmusa azonban még nem ismert és azt sem tudják, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás.
Kep Kee Loh neurológus, a kutatás vezetője szerint ugyanis azt sem lehet kizárni, hogy eleve azok gyengébbek szocio-emocionális készségeiket, illetve a kognitív kontroll képességét tekintve azok, akiknek kisebb az ACC-jük, és ők hajlamosabbak a multitaskingra is. Az ok-okozati összefüggések pontos megállapításához longitudinális vizsgálat szükséges.
Kutatók azt már korábban is bebizonyították, hogy az agy szerkezete képes változni hosszan tartó környezeti hatások és tapasztalatok hatására. A londoni taxisok hipokampusza például nagyobb, mint más foglalkozást űző embereké. Ez az az agyterület a limbikus idegrendszer része és többek közt a térbeli tájékozódásért, illetve összetett információk memorizálásáért felel. Azt is kimutatták már, hogy a zsonglőrök agyának fehérállománya fejlettebb lesz, ami a gyorsabb reakcióidőt és a mozdulatok akaratlagosan szabályozott sebességét igénylő feladatokkal áll összefüggésben.