Alexandru Grigore Popescu egy másfél ezres lélekszámú romániai falu, Puchenii-Moşneni általános iskolájának volt az igazgatója. Az elkötelezett oktató és vérbeli pedagógus nagy tiszteletnek örvendett, ám volt egy nagy szívfájdalma: nem tudott csontvázat szerezni az iskola számára. Ezért úgy rendelkezett, hogy halála után belőle csináljanak szemléltető eszközt a nebulók számára.

Így is lett. A hatvanas években szakemberek a csontvázát didaktikai eszközzé alakították át, és kiállították az egyik osztályteremben. Ott áll ma is, mint a biológiaórák elmaradhatatlan kelléke.

Az iskola jelenlegi történelemtanára, aki még emlékszik Popescu igazgató úrra, azt mondja, a nagylelkű felajánlás nagyon jót tett az oktatás színvonalának. A gyerekek jók biológiából, és sokan választják az orvosi pályát közülük.