A közösségi oldalon közzétett felhívás iránt közel tízezren érdeklődtek, 8400-an pedig jelezték, hogy részt is akarnak venni a megmozduláson, amely a szervezők szerint a legnagyobb ilyen esemény az állatvédelem érdekében. A rendezvény száznál is több állatvédő szervezet összefogásával jött létre.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

A gyülekező február 20-án 13:30-kor volt a Nyugati pályaudvarnál. A tiltakozók innen a Parlamenthez mennek. 

Bár az állatvédelem miatt tüntetnek a résztvevők, a szervezők mindenkit arra kérnek, hogy ne hozzon magával állatot, mivel a tömeg és a zaj nem tesz jót nekik, illetve a Kossuth térre tilos kutyát vinni. Ehelyett az állatvédelem színének számító kék szalag vagy sál viselésére buzdítják a tüntetőket. 

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

A demonstrálók számára az utolsó csepp a detki alpolgármester fiáról készült videó volt, amelyen egy kiskutya fejét veri szét egy baseballütővel. „Ez a szadista, embernek nem nevezhető fiatalkorú személy a felvételen is láthatóan, élvezettel végezte ki ezt az ártatlan, érző állatot" – áll a Facebookon közzétett felhívásban. „Eddig soha nem vonultunk utcára ekkora egyetértésben, de most úgy érezzük eljött az idő, hogy végre hallassuk hangunkat! Elég volt abból, hogy az ilyen emberek mindig megússzák a példás büntetést!”

A tömeg erejével szeretnének nyomást gyakorolni, hogy az állatkínzásért is valós büntetéseket szabjanak ki a jövőben, illetve, hogy a detki esetben az elkövető a lehető legszigorúbb büntetést kapja.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Az állatkínzást mint bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, a 266/B. § szakaszaként. A törvény indoklása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét. A szakasz sorszámát 2013. július 1-től 244. §-ra változtatták. A szervezők a beszédek után átadták az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága képviselőjének azt a törvénymódosító javaslatot, amely az állatkínzás büntetésének szigorítását tartalmazza.

A szervezők nevében Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a civilek által kezdeményezett és előkészített törvénymódosító javaslat az állatkínzásért járó büntetési tételeket emelné meg és vétség helyett bűntetté minősítené az állatok kínzását, bántalmazását.

Jelenleg a Büntető törvénykönyv szerint az állatkínzásért kiszabható büntetés felső határa 2 év, minősített esetben 3 év szabadságvesztés. Az ilyen ügyekben főként felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik az elkövetőket.

"Hiába adott a törvényi háttér, a büntetésnek nincs elrettentő hatása" - tette hozzá Schneider. A törvénymódosító javaslat az állatkínzást legfeljebb 3 évig, minősített esetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná és bűntetté minősítené át. Így véleményük szerint nagyobb eséllyel szabnának ki letöltendő szabadságvesztést az elkövetőkre.

Budapesten kívül Győrben, Szegeden és Szombathelyen is tartottak megmozdulást, mondta el Kajó Cecília jogász. "Azt szeretnénk, hogy az állatkínzók részesüljenek méltó büntetésben és valóban letöltendő szabadságvesztést kapjanak az életek kioltásáért, az embertelen állatkínzásokért. Olyan büntetési tételeket szeretnénk elérni amelyek elriasztják a kegyetleneket a bántalmazástól."

Paál Csaba állatorvos azt hangsúlyozta, hogy állatkínzásnak minősül a rossz tartás is, hiszen a kínzás nem csak abból áll, ha valaki megveri az állatot. "Aki nem ad az állatának enni, inni és a napfény elől nem ad neki árnyékos helyet, ugyanúgy állatkínzást követ el."

Szántó Boglárka, a Kutyamentő Angyalok munkatársa beszédében a gyepmesteri telepek helyett a menhelyi rendszer bevezetését és a hatóságok állatvédelemben való hatékony közreműködését szorgalmazta.

Az Állatvédőrség képviseletében Tornóczky Anita elmondta: a rendezvény abból a szempontból is példamutató, hogy megmutatja külvilágnak, az állatok érdekében minden személyes sérelmen és egyéb ellenszenven felül lehet kerekedni.

Az állatvédő szervezetek törvénymódosító javaslatát Horváth István (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke vette át. A politikus úgy fogalmazott, hogy "egy egészséges társadalomban nincs helye az állatkínzásnak, nincs helye a vandalizmusnak. Fontos, hogy olyan törvények legyenek, amelyek a végrehajtás mellett megfelelő elrettentő erővel is bírnak". Közlése szerint az illetékes bizottság szakértők bevonásával minél előbb meg fogja vizsgálni a javaslatot.

A szervezők a demonstráció kezdetekor résztvevőknek "Börtön az állatkínzóknak" feliratú lapokat osztogattak, ezeken kívül főként a résztvevő szervezetek saját transzparensei voltak láthatók. A szervezők kérésére sokan viselnek kék sálat, kék szalagot vagy más kék színű kiegészítőt az összefogás jeléül.