A Szigetvár melletti Mozsgó községben élő Pap Márió az említett napon, éjjel egy órakor, máig ismeretlen lőszerszámmal lelőtt két szarvast a Baranya megyei Magyarlukafa közelében. A férfinak vadászatra és fegyvertartásra nem volt engedélye. Félve attól, hogy a zajra felfigyelt valaki, a szarvasokat autójával félrehúzta, és elhagyta a helyszínt. Reggel visszatért a lelőtt állatokhoz, s mintha csak találta volna őket, hozzáfogott fölaprításukhoz. Akkor azonban arra gurult autójával a somogyhárságyi vadásztársaság hivatásos vadásza, L. Zoltán és barátja, B. László. A hivatásos vadász a lehúzott ablakon át odaköszönt Pap Máriónak, és pár szót váltott vele, ám észrevéve a lelőtt állatok tetemét, továbbindult. Az orvvadász – ráébredve, hogy lebukott – utánuk hajtott, és kérte, álljanak meg. L. Zoltán megállt, B. László pedig kiszállt az autóból. Kiszállt Pap Márió is, és szó nélkül mellkason lőtte a feléje közeledő B. Lászlót. Ezt látva L. Zoltán futni kezdett, s bár Pap Márió hátulról őt is eltalálta, a vadász el tudott bújni a bokrok között. Pár másodpercig Pap Márió kereste őt, ám meglátta, hogy B. László a földön ülve telefonál, ezért visszasietett hozzá, és elvágta a védekezésképtelen ember nyakát. A 44 éves B. László azonnal meghalt, a 22 éves L. Zoltán életét gyors műtéttel mentették meg az orvosok.

Pap Márió rádöbbent, hogy a két meglőtt ember értesíthette a rendőrséget, s abbahagyta ámokfutását. Ő is felhívta a rendőrséget, és feladta magát. Az ügyészség aljas indokkal, több emberen elkövetett emberölési kísérlettel, lőfegyverrel való visszaéléssel és lopással vádolta meg Pap Máriót. A feleségével egy gyermeket nevelő férfi a Pécsi Törvényszéken lefolytatott első fokú tárgyaláson azt állította: nem akarta megölni áldozatait, csak meg szerette volna vesztegetni őket. Ám úgy látta, mintha B. Lászlónak kés lenne a kezében, ezért „önvédelemből” belelőtt a mobilját szorongató férfiba. Hogy miért vágta el B. László nyakát, arra ellentmondó választ adott, a bűnét – saját bevallása szerint – megbánó ember.

A Pécsi Törvényszék nem fogadta el Pap Márió védekezését, és a férfit múlt év decemberében életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Az első fokú bíróság kimondta ugyanakkor, hogy negyven év börtön után Pap Márió feltételesen szabadulhat. A verdikt ellen a vádlott és védője enyhítésért, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, így a per a Pécsi Ítélőtáblán folytatódott. A másodfokú eljárásban Pap Márió ügyvédje új bizonyítást indítványozott, s azt állította, hogy védence csak egyszer lőtt (hisz a gyilkosság helyszínelői egy töltényhüvelyt találtak), ám az a töltény mindkét sértettet megsebesítette. A védelem úgy érvelt, hogy ha Pap Márió csak egyszer lőtt, az nagyban befolyásolja a bűncselekmény minősítését. A tábla nem látott okot új bizonyítási eljárásra, arra viszont igen, hogy súlyosbítsa a vádlott büntetését, s ezért Pap Máriót tényleges életfogytig tartó börtönnel sújtották. A kedden meghozott ítélet jogerős.

A történethez tartozik, hogy Pap Márió a gyilkosság előtti 5-6 évben nem rendelkezett legális jövedelemmel, s falubelijei úgy gondolták, hogy a mindig zárt pick-up terepjáróval közlekedő férfi orvvadászatból és falopásból él. Volt, hogy fel is jelentették őt, ám a vizsgálat nem hozott eredményt, így Mozsgón többen is azt feltételezték, hogy a férfit azért nem kapják el, mert jó a kapcsolata néhány rendőrrel. Bár egy nyugdíjas rendőrrel valóban baráti viszonya volt Pap Máriónak, az utólagos vizsgálatok nem igazolták, hogy az egyenruhások elnézőek lettek volna a férfival, s abban, hogy a nyomozók nem tudták őt korábban lebuktatni, nem volt szándékosság. Az viszont továbbra is nyugtalansággal tölti el a mozsgóiakat, hogy az a fegyver, amivel Pap Márió lelőtte a szarvasokat, máig nem került elő. Ebből akár arra is lehet következtetni, hogy a haláláig börtönben maradó férfinak bűntársa volt, s a fegyver most nála van.

Amúgy a magyarlukafai gyilkosságnak tavaly tavasszal nagy társadalmi visszhangja volt. Sokan követelték, hogy a hatóságok lépjenek fel határozottabban a rapsicok ellen. Egyrészt mert mind inkább terjed ez a típusú bűncselekmény, másrészt, mert a gyakran fegyverrel „dolgozó” orvvadászok – mint a baranyai eset is bizonyítja – nagy veszélyt jelenthetnek az ilyen bűncselekmények tanúira. Részben ennek a bűnténynek hatására az orvvadászatról önálló törvényt alkotott a parlament, ami a hatóságok számára lehetőséget teremt a korábbinál szigorúbb fellépésre.