A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyettese elmondta, hogy az ősszel induló képzések 2-8 hónapig tartanak. Az MTI kérdésére közölte: a gyógynövény-termesztő hiányszakma, a programban részt vevő munkaügyi központokkal egyeztetve indítják az új képzéseket.

Janovics László, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója hangsúlyozta: atipikus, de legális foglalkoztatási formákat kerestek a fogva tartásból a társadalomba visszailleszkedők számára. Kiemelte, hogy nem akkor kezdenek el foglalkozni az érintettekkel, amikor azok szabadulnak, hanem már a büntetés-végrehajtási intézetekben.

Kóta Tünde, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Igazságügyi Szolgálata Pártfogó Felügyelői Szolgálatának osztályvezetője a gyógynövény-termesztéssel összefüggésben az MTI kérdésére azt mondta: azt tapasztalták, hogy a fogvatartottak és környezetük, családtagjaik szívesen foglalkoznak ilyesmivel. Példaként említve az úgynevezett bodzázást, vagyis a bodzaszedést, hozzátette: eredményesebb és gazdaságilag hasznosabb, ha azt szakszerűen, hozzáértően végzik.

Kitért arra, hogy a program keretében az utógondozás is kiemelt figyelmet kap, mintegy 800 millió forint jut különböző programelemekre, így olyan mértékű fejlesztést kapott ez a terület, amire korábban még nem volt példa.

Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a program megalkotóit a közrend, közbiztonság javítása mellett az állampolgárok biztonságérzetének növelése vezényelte. A reintegrációval a visszaesők számának csökkentésére összpontosít a projekt, annak keretében olyan modelleket dolgoznak ki, amelyek nemcsak az érintett régiókban, hanem hosszú távon máshol is alkalmazhatóvá válnak.

Hangsúlyozta azt is, hogy a megvalósításhoz széleskörű társadalmi összefogásra van szükség. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy a jelenlegi programban is szociális munkás, rendőr, büntetés-végrehajtási dolgozó működik együtt. Mint mondta, úgy érzi, hogy jó úton haladnak, s az eredmény nem a projekt lezárultakor, hanem az érintett fogvatartottak visszailleszkedésekor, illetve az azt követő hónapokban várható.

Az MTI kérdésére Csóti András kifejtette: mintegy 50 százalékra tehető a visszaesők száma, szerinte hosszú távon 5 százalék csökkentés érhető el. Hangsúlyozta azonban, hogy mivel az egyes fogvatartottaknál a siker vagy százszázalékos, vagy nulla, így ő már 4,1 százalékkal is elégedett lenne. Berta Krisztina hozzátette, hogy minden egyes esetben, amikor a társadalomba visszailleszkedő fogvatartott nem válik visszaesővé, sikerről lehet beszélni.

A 2012 áprilisában záruló, kétmilliárd forintból megvalósuló Tett program keretén belül a Belügyminisztérium, a Miskolci Egyetem, a KIM Igazságügyi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint a Baranya és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai fogtak össze, hogy növeljék a bűnözéssel szembeni fellépés hatékonyságát. Céljuk, hogy bűnmegelőzési képzésekkel, áldozatsegítési szolgáltatások fejlesztésével, önkéntesek bevonásával és a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedését segítő programokkal mérsékeljék a bűncselekmények számát, negatív következményeit, végső soron pedig elősegítsék az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli régió biztonságosabbá válását.

A négyszakaszos reintegrációs programban a három régió 11 büntetés-végrehajtási intézete vesz részt. Eddig 4.600 fogvatartott vett részt tájékoztatón, júliusig 1.750 fogvatartott lépett be önkéntesen a programba, 1.300-an egyéni fejlesztési tervben részletesen megtervezték azt, hogyan szeretnének változtatni életmódjukon.

Az ősszel kezdődő szakmai képzésekbe 340 fogvatartott kerülhet be. A program elmúlt 10 hónapja alatt több mint 600 fogvatartott szabadulásra való felkészítését segítették a szakemberek.