galéria megtekintése

Gumikutya és kutyagumi

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 25. számában
jelent meg.


Kapitány Szabó Attila
Népszabadság

Nagy a világ háziállatkertje, és sokat is költenek rá: a magyar gazdik is évente több tízmilliárd forintot fordítanak a házikedvencek etetésére, gyógyíttatására, felszerelésére. A hazai kutya- és macskatartás kultúrája mégis messze a nyugati államoké mögött kullog. És nem csak azért, mert nagyvárosaink utcái még mindig tele vannak kutyagumival, vagy mert az ebek láncon tartását itthon majd csak 2016-tól tiltják a szabályok. Sokkal inkább azért, mert idehaza még mindig csodabogárnak számít, aki valóban felelősen gondolkodik a társállatokról.

Bizarr – így jellemezte a Hot Doll névre keresztelt, kutyáknak szánt francia játékot Jay Leno. Az amerikai show-man néhány éve óvatos gúnnyal foglalt állást műsorában, az európaiak újabb ötletéről. Mert hát nincs tenyésztési megfontolásokról szóló mellébeszélés, a kétféle színösszetételben készülő műkutyát azért találták ki, amiért a felfújható guminőt. Magyarázni is felesleges, a cél a sajátos felhasználói kör „szórakoztatása”.

A négy lábát a talajon szilárdan megvető stilizált műeb már bemutatkozott a nürnbergi Interzoo szakkiállításon, a pet-ipar valójában már tovább is száguldott. A feromon spray-vel vonzóbbá tehető „nadrágszár pótló” pedig csak egy állomása a házikedvencek, elsősorban kutyák, macskák, nyulak, madarak, hüllők egész életútját végigkísérő, világpiaci szinten dollármilliárdokban mérhető nemzetközi biznisznek.

 

Dr. Szetmár István, a székesfehérvári Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. cégvezetője nem csinál titkot belőle: a magyar kisállatpiac évekkel le van maradva a nyugat-európaitól. Ami nem csak azon mérhető, hogy még nem látnak fantáziát a 169 euróért, mintegy 50 ezer forintért megvásárolható Hot Doll importjában. Sokkal beszédesebb, hogy a becslések szerint a magyar háztartásokban tartott 1,8 millió kutya és legalább ugyanennyi macska negyedét, ötödét etetik állateledellel, a zömük házikoszton él.

Mi több, hiába a kötelező chipes regisztráció, 200-300 ezer eb továbbra is „láthatatlan” a hatóságok számára, miután soha nem kerülnek az állatorvos szeme elé. Vagyis bátran kijelenthető, hogy lehetne jóval nagyobb is a magyarországi állateledel-, gyógyszer- és legkisebb részben felszereléspiac. Kérdés, mihez képest. A vélemények ugyanis megoszlanak. Megvan a saját piacbecslése az Alpha-Vet Kft.-nek, a Tescónak, és az ágazat cégei értékesítési eredményeit figyelő Nielsen piackutatónak. Ha az eltérő adatokat összerakjuk, azt kapjuk, hogy a gazdik hazánkban mindennel együtt évente mintegy 70-80 milliárd forintot költenek a kutya- és macskaeledelek, gyógyszerek, egyéb kiegészítők vásárlására.

Az pedig, bonyolult számítások nélkül is belátható, hogy ha csak a társállatok fele „leszokna” a moslékról, a kisállatokra szakosodott kereskedelem könnyedén százmilliárd forint fölé tornászhatná bevételeit. Akadnak azonban, akik úgy gondolják, itthon már akkor is több bevétel keletkezne, ha kevesebb kutya- és macskatáp érkezne külföldről magánimportban. A magas magyar áfa miatt ugyanis a gazdiknak még Lengyelországból is megéri rendelni. Addig legalábbis mindenképpen, amíg el tudják kerülni a forgalmi adó különbözetének megfizetését.

A magyar kisállattartók azonban erősen árérzékenyek, vagy kevésbé tudományosan fogalmazva: skótok. A többség még ma is a legolcsóbb, lehetőleg akciós tápokat keresi, kilónként mondjuk 150-170 forintért. Noha választék van bőven. A nagy kereskedelmi láncok polcain a jobb minőségű, gyakran saját márkás tömegtápok éppen úgy megtalálhatók, mint a prémium, vagy a dobozra nyomtatott vásárlói tájékoztató szerint akár emberi fogyasztásra is alkalmas szuperprémium állateledelek. Igaz, ezek ára kilónként a néhány ezer forintot is elérheti. Megjelentek már a holisztikus, gabonamentes élelmiszerek is.

A meghatározó európai gyártók kisállattartóknak szánt katalógusai gyakran vastagabbak, mint a magyar alaptörvény, bőrbe kötve

Ha pedig ez nem lenne elég, önmagukért be-pedig ez nem lenne elég, önmagukért beszélnek a fagyasztott élelmiszerekkel foglalkozók tapasztalatai. A kisboltosok és az országos hálózatot üzemeltető Alpha-Vet kereskedői között arról nincs vita, hogy a példa kedvéért kilónként 80 forintos csirkefej, a 110 forintos csirkeláb, vagy a 200 forintos nyak és szárny gyakran nem a kutyák és macskák táljában landol. A négylábúak örülhetnek, ha az efféle finomságból vala a gazdi asztaláról.

Holott a nürnbergi Interzoo szakkiállítás látogatói tudják: az állítólag halódó nyugati jóléti társadalmak ezen a termékkörön már régen túlléptek, és nemhogy a gazdák nem esznek vágóhídi szemetet, de társállataik éhségét is megfelelő minőségű élelmiszerekkel csillapítják. Mondjuk egyenesre húzott farokkal, hármas-ötös kiszerelésben zsugorfólia alá kerülő, a dobozon hagyott nyíláson kifelé kandikáló fagyasztott patkánnyal. Ami drágább ugyan a csirkefejnél, ám a felelős állattartó tudja, hogy a kígyók szükségleteinek megfelelően benne van a belsőség is.

Az sem mindegy, mit és hogyan tálalunk a lakásban lakó, a hálószobában elhelyezett IKEA kisállatkanapén éjszakázó kedvencnek. Nem arról van szó, hogy a kilónként néhány száz forintért megvásárolható borjú, csirke, lazac, pisztráng, nyúl, pulyka, kacsa, vagy esetleg májas mártásban kapható konzervbe zárt húsfalatok mellé teszünk-e egy szál petrezselymet díszítésnek. Inkább arról, hogy kiselejtezett lábosból már csak az igénytelen gazdik kedvencei étkeznek. Aki kicsit is követi a trendet, ezer forint körüli áron talál csúszásgátlós etetőtálat. Az igazán naprakész állattartó azonban nem éri be ennyivel, és inkább a programozható etetők közül válogat.

A figyelem azért is indokolt, mert az olyan hiedelmek felett, hogy a „kutya naponta egyszer eszik”, látszólag eljárt az idő. A gyomorbeteg kedvencnek például az a jó, ha napi jussát több apró adagban kapja meg. Amiben nagy segítség egy 5 és 20 ezer forint között beszerezhető, programozható, a kutyust, vagy a cicust a gazdi hangjával tízóraizni, ebédelni, uzsonnázni hívó elektromos tál. Az igazi tuti azonban a webkamerával felszerelt, wifis etető, amely lehetőséget ad a gazdának, hogy akár munkahelyi számítógépéről, vagy okostelefonjáról is egész nap szemmel tartsa a négylábút, beszéljen hozzá, esetleg jutalomfalatokat dobjon neki.

A meghatározó európai gyártók kisállattartóknak szánt katalógusai gyakran vastagabbak, mint a magyar alaptörvény, bőrbe kötve. Kutya és cica kategóriában több ezer különféle termék közül lehet válogatni. Néhány száz forintért van tollas macskajáték, vagy mindjárt két nehézségi szintű, jutalomfalatot potyogtató játéklabda. A kutyáknak „a rágás élvezetét adó” műcsont egy-két ezer forintért elérhető, de ötezer forint alatt kapható „gondolkodásfejlesztő” táblajáték, 30 ezerért kültéri fürdőmedence, 50 ezer forintot közelítő áron kerékpárhoz csatlakoztatható utánfutó.

És aki látott már tízezer forintos kozmetikai ápolás, illetve fürdetés után, talán saját szépsége felett érzett elégedettsége miatt magasra emelt fejjel, peckesen lépdelő kutyát, meg sem lepődik azon, hogy vannak, akik ékszerekkel is javítani akarják kedvencük közérzetét. Nürnbergben a kisállatexpón egy-egy egyszerűbb kutyanyakék például már 1500 euróért, tehát úgy félmillió forintért kapható volt. De, ha igazán komolyban gondolkodunk, a zárt vitrinekben akadt csecsebecse 10-20 ezer euróért, vagyis többmint három-hatmillió forintért is.

Egyre többen adják meg a módját a kedvencek búcsúztatásának

Más kérdés, hogy a gazdinak kutyája, macskája jó közérzetéhez nem feltétlenül kell brillekkel kirakott kiskosztümöt, esetleg szmokingot húznia rá. Elég helyettesről gondoskodnia. Így került a kisállatok közelébe Gárdos Péter is. Az eredetileg saját fordító irodáját működtető vállalkozó kezdetben szívességből sétáltatott kutyát. Aztán 2010-ben az Újvilágból hazahozta a Dogmopolite ötletét, és ma már üvegportálos kisállat-kozmetikai szalonokat, állatpanziót üzemeltet. Egész napos agility programokat bonyolító munkatársai autóval hozzák-viszik a befizetett klienseket.

A fővárosi cég működésének négy éve alatt kialakult, több ezer gazdit és kedvencét összefogó, felerészben külföldiekből álló ügyfélkör kiszolgálásához megbízható csapatra van szükség. Egyetlen eb egyórás sétáltatásáért a tengerentúl 15-20 dollárt, itthon csak 1800 forintot, 24 órás elszállásolásáért 30-40 dollár helyett 3500 forintot számolnak fel. A szabályos működési engedélymegtartása elképzelhetetlen az olyan háttérszerződések nélkül, mint ami alapján elszállíttatják a nagy mennyiségben veszélyes hulladéknak minősülő kutyagumit.

Fel kell készülni arra is, hogy egy-egy vendég szinte családtaggá válik. A rendszeresen napközibe járó ebek még csak hagyján. Sokkal szorosabb kapcsolat alakul ki, ha egy kutya például Moszkvából költözik Ausztráliába. A kötelező karantén ilyenkor hat hónapig tart, ennek ideje alatt a panzió valóban a második otthonává válik. Ezzel együtt megesik, hogy a vendég még ennél is tovább marad. Ilyen a Dogmopolite már-már kabalaállatnak számító ír farkaskutyája: 2012 decembere óta él a kőbányai szállodában. A magyarországi kisállatpiac bevételeinek nagyjából 15 százaléka az egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerértékesítéshez köthető.

A gazdák komoly különbségeket tapasztalhatnak a becslések szerint hozzávetőleg 800 hazai kisállatorvosi rendelő lehetőségei, árai és felszereltsége között. A kötelező védőoltásokat bárhol be tudják adni, de röntgene vagy ultrahang készüléke már kevesebb szakembernek van. A néhány százezertől több millió forintig skálázható beruházásokat ugyanis nem mindenki engedheti meg magának. Ennek ellenére a tízezer forintos, akciós ivartalanítás mellett akár a legkomolyabb diagnosztikai vizsgálatokat is elvégzik hazánkban.

Minden csak pénz kérdése. Aki ki tudja fizetni a 60-70 ezer forintos díjakat, a humángyógyászatban több hónapos várakozás után elérhető CT- vagy MRI-vizsgálatra is soron kívül juttathatja be kutyáját, macskáját. Menekvés még sincs, a vég a felelősen gondolkodó, vagy a tehetős gazda kedvencét is eléri előbb, vagy utóbb. A kapu mögött évekig ugató házőrzők, szaknyelven funkcionális kutyák, ilyenkor rendszerint a kert végében, egy gödörben végzik. A szemétszállítók is mesélhetnének, hány kukából kerül elő elpusztult tengerimalac, netán macska.

Azonban egyre többen adják meg a módját a kedvencek búcsúztatásának. Akadnak, akik maguk viszik hamvasztani háziállatukat. Mások nem sajnálják a 25–50 ezer forintot a mozgó kisállathamvasztók házhoz hívására. Utóbbiak aztán valahol a közelben leparkolnak, felrakják a kéményt, begyújtják a gázégőket, és miközben meghallgatják a veszteség feletti fájdalmát kiadó gazdit, némi gyakorlat után már nem elmélkednek azon: ki is a bogaras.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.