Karl Jaspers német filozófus szerint a filozófia a lét egészét érinti, az emberre, mint emberre vonatkozik az igazság olyan erejével, hogy akárhogyan nyilatkozzék is meg, sokkal mélyebben érint bennünket, mint bármely tudományos ismeret.

A német filozófus ezen szavai is eszébe juthatnak az olvasónak, ha George B. Marwell Világok útvesztője című könyvét veszi a kezébe, amely a szerző bevallása szerint filozófiai thriller csavaros bűnügyi történetbe ágyazva. Nem kell járatosnak lenni a filozófiában, vagy akár csak Jaspers munkásságában, hogy megértsük a Világok útvesztőjét, elég, ha nyitottak vagyunk a műfaj iránt. Míg a thriller izgalmai lekötnek, addig a filozófia dimenziói egyre mélyebben érintenek meg bennünket és a „Ki a gyilkos?" sablonos kérdése mellett a „Mi a valóság?” megfejtésének igyekezete kerül előtérbe.

A történetben egymást követik a kalandok mind a fizikai világ síkján, mind pedig intellektuális síkon. Előkerülnek vallástörténeti és filozófiai betétek az antik daimón-hitről és a bencés rendről, s vannak elmélkedések a megismerés természetéről, az időről és a lehetséges világok mibenlétéről.

A sztori az 1980-as években játszódik Londonban és Olaszországban. A két főszereplő, Leonard Larkin, a visszavonultan élő bölcsészdoktor és Frederick Hampton, a Scotland Yard felügyelője. A két férfi olyan ügyben nyomoz, amelynek szálai időben és térben messzire vezetnek, titkos társaságok közé és oda, ahol Descartes névtelenül és ismeretlenül megalkotta minden idők egyik legfélelmetesebb filozófiai feladványát, a gonosz démonról szóló argumentumot.

A két férfi nyomozása fényt derít rá, hogy mi az a kapcsolat, amely összeköt egy londoni gyilkosságsorozatot Püthagorasz tanítványainak meggyilkolásával, Platón barlanghasonlatával, Narcissus mitológiai történetével és a katharok ellen indított keresztes hadjárattal. A teljesség igénye nélkül felsorolt, látszólag összefüggéstelen elemek ugyanis megfelelően összerendezve egy kozmikus méretű rejtvény részeivé válnak, amely egyedül a filozófia eszközeivel fejthető meg.

A regény tehát nem csak a szórakoztató irodalom kategóriába sorolható, hiszen egyfajta „buzdítás is a filozófiára". Egy letűnőben lévő műveltség-modell népszerűsítése, amelynek középpontjában a könyv, a szöveg, és annak értő olvasása áll. Az pedig nem nagy meglepetés, hogy ennek az értő olvasásnak a népszerűsítésére egy filozófus vállalkozott, de az már talán az, hogy George B. Marwell valójában Balikó Györgyöt rejti...