Felháborodott szülők: a memphisi gyermekgyilkosságokról készült filmet Oscar-díjra jelölték
A Paradise Lost 3: Purgatory című film a három nyolcéves fiú, Michael Moore, Stevie Branch és Christopher Byers halálának körülményeit vizsgálja. A három gyereket egy sátánista rituálé során ölték és csonkították meg.
Todd és Diana Moore, illetve Branch apja és mostohaapja úgy vélik, hogy a film dicsőíti a „memphisi hármakat”, azaz azt a három férfit, akit a bűncselekmény miatt elítéltek.
Az akkor 16 éves Jason Baldwin és ifjabb Jessie Misskelly és a 18 éves Damien Echols közel két évtizeden át volt rács mögött, tavaly augusztusban azonban szabadlábra helyezték őket, miután kiderült, hogy a DNS-vizsgálatoknak nem sikerült kimutatnia az összefüggést köztük és a rémtettek között. A férfiak azt állították, hogy annak idején a vádalku során taktikai okokból vallották magukat bűnösnek, hogy életfogytiglanra és ne halálra ítéljék őket, ám máig fenntartják, hogy semmi közük nem volt a gyilkosságokhoz.
Az elkeseredett szülők nyílt levelet írtak az Amerikai Filmakadémiának, hogy vonják vissza a dokumentumfilm jelölését – írja a BBC.
A film egyébként egyértelműen megkérdőjelezi a három férfi bűnösségét, és egyúttal azt boncolgatja, hogy Stevie Branch mostohaapja, Terry Hobbs, aki szintén aláírta a filmakadémiához szóló nyílt levelet, maga gyanúsítható-e a gyilkosságokkal.
De a „memphisi hármak” bűnösségének megítélésében még a meggyilkolt gyerekek családtagjai sem voltak egységesek soha. Christopher Byers családja és Stevie Branch édesanyja egy idő után a három gyanúsított ártatlansága mellett állt ki.
Az évek során olyan hírességek, mint Johnny Depp, a Pearl Jam frontembere, Eddie Vedder és a Dixie Chicksből ismert Natalie Maines is komoly erőfeszítéseket tett, hogy előremozdítsa a három férfi szabadon bocsátását.
A film rendezője, Joe Berlinger a vádakra reagálva annyit mondott, „úgy gondoljuk, az igazság utáni kutatás a legmegfelelőbb módja annak, hogy az áldozatok előtt lerójuk tiszteletünket”. „Szeretettel gondolunk azokra is, akik kritizálnak bennünket” – tette hozzá. Saját bevallása szerint Berlinger eleinte azt hitte, hogy bűnöző tinédzserekről fognak filmet készíteni, amikor 1994-ben Memphisbe érkezett. De miután nyolc hónapot töltött a ügy vizsgálatával és a tárgyalásokon elhangzottak meghallgatásával, meggyőződött arról, hogy a „memphisi hármak” elleni eljárás nem volt igazságos.
