Felfedezték 'ámor' csigáját
A új fajokat a Borneó szíve elnevezésű védett övezetben vették jegyzékbe - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön közzétett összefoglaló jelentésében. A 220 000 négyzetkilométer kiterjedésű, sűrű esőerdő borította területet 2007 februárjában nyilvánította védetté a délkelet-ázsiai szigeten osztozó három ország, Malajzia, Indonézia és Brunei a WWF kezdeményezésére.
A világ leghosszabb ismert rovara a 2008-ban felfedezett, több mint fél méter hosszú Phobaeticus chani, amely csápjaival együtt 56,7 centiméter, ebből teste csaknem 36 centiméter. Botsáska-alakjával tökéletesen el tud rejtőzni a gallyak között. Ebből a fajból mindössze három példányt találtak.
A Mulu-repülőbéka ujjai között repülőhártya van, ezek segítségével képes arra, hogy rövid siklórepülésekkel jusson el egyik fáról a másikra. Bőre és szeme színét is változtatni tudja napszaktól függően, az éjszakai világoszöldtől a nappali barnáig. A szigeten honos repülőbékákhoz tartozik.
A borneói kétéltűek között igazi különlegesség a kizárólag a bőrén keresztül lélegző, tüdő nélküli béka, a 7 centiméteres Barbourula kalimantanensis. További furcsasága a többi békafajhoz képest rendkívül lapos alakja, amely növeli bőrfelületét, és lehetővé teszi, hogy a gyors folyású patakokban az árral szemben ússzon. Ezt a fajt ugyan 1978-ban már felfedezték, de a kutatók csak 2008-ban állapították meg, hogy az állatnak egyáltalán nincs tüdeje.
A fontos felfedezések között tartják számon a "bronzhátú" siklót, a Dendrelaphis kopsteinit, amelynek nyaka halvány narancssárga, csaknem lángszínű, ezután bőre fokozatosan különleges szivárványszínű mintázatban folytatódik élénk kék, zöld és barna pikkelyekkel. Veszély esetén a mérges sikló nyaka "elvörösödik", égő narancsvörös árnyalatot kap. A siklót 2008-ban írta le először egy német kutató, aki Felix Kopstein osztrák orvosról és zoológusról nevezte el.
A különleges borneói állatok közé tartozik egy magashegyi "nindzsa" csiga, amelyre a Kinabalu-hegyen bukkantak rá a természettudósok. Az Ibycus rachelae az udvarlás alatt kalcium-karbonátból álló "szerelmi nyilakat" lövell ki, amelyekkel a szaporodási képességet serkentő hormont fecskendez partnerébe. Alakja is szokatlan: farka háromszor olyan hosszú, mint a feje, és amikor pihen, farkát a teste köré csavarja.
A WWF jelentése szerint a kutatók 66 új növényt, 17 halat, 5 békát, 3 kígyót, 29 gerinctelen állatot, 2 hüllőt és 1 madarat fedeztek fel a világ harmadik legnagyobb szigetén. "Havonta átlagosan három, az utóbbi három évben összesen 123, és tizenöt év alatt legalább 600 eddig ismeretlen állat- és növényfajra bukkantunk" - mondta Adam Tomasek, a WWF Borneó szíve programjának vezetője, aki szerint még számos faj várhat felfedezésre, és ezek között lehetnek olyanok is, amelyek hozzájárulhatnak a rák vagy az AIDS gyógyításához.
A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete felszólította a három érintett országot, hogy fordítson nagyobb gondot Borneó gazdag élővilágának védelmére, mivel az ültetvények terjeszkedése miatti erdőirtások súlyosan veszélyeztetik azt. A Borneó szíve program fenntartása már csak olyan veszélyeztetett fajok miatt is lényeges, mint a pigmeus elefánt, a ködfoltos párduc és az orángutánok - hangsúlyozta Tomasek.
A WWF jelentése szerint 10 emlősfaj, több mint 350 madár, 150 hüllő és kétéltű, továbbá mintegy 10 ezer növény csak ezen a védett borneói területen található meg a világon.
