galéria megtekintése

Esszük, de nem ismerjük

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 27. számában
jelent meg.


Sándor Tünde
Népszabadság

Krumpli, kolompér, krompé, pityóka, azaz a burgonya Magyarországon az alapélelmiszerek egyike, amiből számtalanféle étel készül, mégis nagyon keveset tudunk róla.

Nem mindegy, hogy a különféle krumplikat hogyan használjuk fel
Nem mindegy, hogy a különféle krumplikat hogyan használjuk fel
Reuters

Legkevésbé azt, hogy az egyes ételeket milyen fajta krumpliból lehet a legízletesebben elkészíteni. Pedig zongorázni lehet a különbséget az egyes fajták között, ízben, állagban és felhasználhatóságban is. A legnagyobb baj az, hogy a hazai kereskedelemben alig van esélyünk arra, hogy név szerint vásárolhassuk meg a krumplifajtákat. Pedig mi fogyasztók nagyon vágyunk az igazi minőségre, a szemet, lelket, ízlelőbimbókat gyönyörködtető változatosságra – a krumpli esetében is.

A balatonhenyei Fekete Bárány Manufaktúra alapítójának, Járosi Tamásnak nemcsak a városi életből, hanem az íztelen, túltartósított élelmiszerekből is elege lett, amikor családjával vidékre költözött, és saját gazdaságot alapított. Mint mondja, szerencséjükre azonnal be tudtak kapcsolódni az ÖMKI (Ökológia Mezőgazdasági Kutató Intézet) és a keszthelyi Burgonyakutatási központ épp akkor induló, úgynevezett "on farm" kutatási programjába. A programban a Központ saját nemesítésű burgonyáival kísérleteznek biogazdaságokban szerte az országban. A szerencsét szó szerint kell érteni, ugyanis éppen csak hozzájutottak az első adag Katica és Balatoni rózsa fajtájú vetőburgonyához.

 

Akkor még nemigen tudták, mit várhatnak ezektől a fajtáktól, de bíztak a hazai nemesítők szakértelmében. Elvetették, vártak, és csoda lett belőle. Szép, bőséges termés, ízes, jó textúrájú, sokoldalúan használható burgonya, ami nemcsak köretként, hanem önálló fogásként is megállja a helyét, például zsírban sütve, nagy szemű sóval meghintve, éppen úgy, ahogyan azt a nagymamáink tálalták fel évtizedekkel ezelőtt.

A 2012-ben betakarított első termést megízlelve már nem volt kérdéses, hogy mi lesz a biogazdaság egyik főcsapása.

Igen, a burgonya, amely a tápoldatban nevelt paradicsommal együtt a legsúlyosabb minőségromlást szenvedte el az utóbbi negyedszázadban. A konyhában jártasaknak nem kell részletezni, hogy mennyire fontos az alapanyag minősége és célzott felhasználása: nem minden fajta burgonya alkalmas például nagyanyáink gombócának elkészítéséhez, és a leggondosabban összeállított rakott krumplival is fel lehet sülni, ha nem jó fajta burgonyát választottunk hozzá, nem is beszélve a burgonyasalátáról.

A Fekete Bárány birtokán jelenleg tizenkétféle burgonyával kísérleteznek, a Katica és a Balatoni rózsa mellett a legígéretesebb sütőburgonyának a Balatoni Sárga, azaz a Basa tűnik. Dr. Polgár Zsolt, a Burgonyakutatási Központ vezetője is nagy reményeket fűz ehhez a fajtajelölthöz.

A legnagyobb baj az, hogy a hazai kereskedelemben alig van esélyünk arra, hogy név szerint vásárolhassuk meg a krumplifajtákat
A legnagyobb baj az, hogy a hazai kereskedelemben alig van esélyünk arra, hogy név szerint vásárolhassuk meg a krumplifajtákat
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A Basa a hivatalos állami fajtaregisztrációs kísérletek zárultával várhatóan 2017-ben kerül majd forgalomba, addig még sajnos ne keressük a piacon. "A burgonyakutató több évtizede dolgozik azon, hogy dél-amerikai vadburgonyákat felhasználva a nemesítésben olyan fajtákat állítson elő, amelyek termesztésével egészséges, ízletes burgonyához juthatnak a fogyasztók. Ezek a fajták ellenállók a nálunk előforduló legfontosabb kórokozókkal szemben, ami éghajlatunkra, talajviszonyainkra és termelési technológiánkra optimalizáltak. A keszthelyi fajták értékeinek biotermesztők körében való megismertetése egyértelműen az ÖMKI érdeme. A valódi sikerhez már csak az kell, hogy legyenek termelők – minél többen –, akik ezekkel a fajtákkal foglalkoznak, és legyenek fogyasztók is, akik az ilyen magas minőségű terményeket igénylik és vásárolják" – mondta dr. Drexler Dóra, az ÖMKI vezetője.

– A mai világ legnagyobb problémája nem a zsír vagy a koleszterin, hanem a túltartósítás – hangsúlyozza Járosi Tamás. – Az óriási élelmiszer-kereskedelmi láncok és a készétel-előállítók kénytelenek a legnagyobb biztonságra törekedni, ezért soha meg nem romló termékeket árusítanak. A hibátlan, hívogatóan szép zöldség és gyümölcs nagy része távoli tájakon termett, nagyüzemi technológia mellett, aminek hátulütője, hogy minimálisra csökkent azoknak a fajtáknak a száma, amikkel foglalkoznak, illetve az alkalmazott termelési és feldolgozási technológia is egyre messzebb kerül attól, amit természetesnek vagy hagyományosnak gondolunk.

Így kerülnek végül a piacokra és az üzletek polcaira olyan termények (Járosi szerint zöldségnek látszó tárgyak), amelyek kiállják a (szállítási és tárolási) idő próbáját szezontól szezonig. A legjobb az lenne, ha a kiskertekben és más nagyobb termelők által termelt, sokféle burgonya névvel, felhasználási típus megjelölésével jutna el a fogyasztókhoz, hogy a vevők válogathassanak. Sütéshez vagy főzéshez, vagy éppen salátához.

Járosi Tamás bizakodó, a Fekete Bárány Manufaktúra is aktív részt vállal a kiskerti termelés népszerűsítésében, és nem csak elméleti alapon. A balatonfüredi Biobalaton piacon megnyitották és nagy sikerrel üzemeltetik Malackrumpli nevű bisztrójukat, ahol a farmon frissen termett zöldségekből és frissen vágott állatokból készült ételeket árusítanak. Köztük vannak a keszthelyi burgonyák is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.