Akkor még nemigen tudták, mit várhatnak ezektől a fajtáktól, de bíztak a hazai nemesítők szakértelmében. Elvetették, vártak, és csoda lett belőle. Szép, bőséges termés, ízes, jó textúrájú, sokoldalúan használható burgonya, ami nemcsak köretként, hanem önálló fogásként is megállja a helyét, például zsírban sütve, nagy szemű sóval meghintve, éppen úgy, ahogyan azt a nagymamáink tálalták fel évtizedekkel ezelőtt.
A 2012-ben betakarított első termést megízlelve már nem volt kérdéses, hogy mi lesz a biogazdaság egyik főcsapása.
Igen, a burgonya, amely a tápoldatban nevelt paradicsommal együtt a legsúlyosabb minőségromlást szenvedte el az utóbbi negyedszázadban. A konyhában jártasaknak nem kell részletezni, hogy mennyire fontos az alapanyag minősége és célzott felhasználása: nem minden fajta burgonya alkalmas például nagyanyáink gombócának elkészítéséhez, és a leggondosabban összeállított rakott krumplival is fel lehet sülni, ha nem jó fajta burgonyát választottunk hozzá, nem is beszélve a burgonyasalátáról.
A Fekete Bárány birtokán jelenleg tizenkétféle burgonyával kísérleteznek, a Katica és a Balatoni rózsa mellett a legígéretesebb sütőburgonyának a Balatoni Sárga, azaz a Basa tűnik. Dr. Polgár Zsolt, a Burgonyakutatási Központ vezetője is nagy reményeket fűz ehhez a fajtajelölthöz.
|
A legnagyobb baj az, hogy a hazai kereskedelemben alig van esélyünk arra, hogy név szerint vásárolhassuk meg a krumplifajtákat
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Basa a hivatalos állami fajtaregisztrációs kísérletek zárultával várhatóan 2017-ben kerül majd forgalomba, addig még sajnos ne keressük a piacon. "A burgonyakutató több évtizede dolgozik azon, hogy dél-amerikai vadburgonyákat felhasználva a nemesítésben olyan fajtákat állítson elő, amelyek termesztésével egészséges, ízletes burgonyához juthatnak a fogyasztók. Ezek a fajták ellenállók a nálunk előforduló legfontosabb kórokozókkal szemben, ami éghajlatunkra, talajviszonyainkra és termelési technológiánkra optimalizáltak. A keszthelyi fajták értékeinek biotermesztők körében való megismertetése egyértelműen az ÖMKI érdeme. A valódi sikerhez már csak az kell, hogy legyenek termelők – minél többen –, akik ezekkel a fajtákkal foglalkoznak, és legyenek fogyasztók is, akik az ilyen magas minőségű terményeket igénylik és vásárolják" – mondta dr. Drexler Dóra, az ÖMKI vezetője.
– A mai világ legnagyobb problémája nem a zsír vagy a koleszterin, hanem a túltartósítás – hangsúlyozza Járosi Tamás. – Az óriási élelmiszer-kereskedelmi láncok és a készétel-előállítók kénytelenek a legnagyobb biztonságra törekedni, ezért soha meg nem romló termékeket árusítanak. A hibátlan, hívogatóan szép zöldség és gyümölcs nagy része távoli tájakon termett, nagyüzemi technológia mellett, aminek hátulütője, hogy minimálisra csökkent azoknak a fajtáknak a száma, amikkel foglalkoznak, illetve az alkalmazott termelési és feldolgozási technológia is egyre messzebb kerül attól, amit természetesnek vagy hagyományosnak gondolunk.
Így kerülnek végül a piacokra és az üzletek polcaira olyan termények (Járosi szerint zöldségnek látszó tárgyak), amelyek kiállják a (szállítási és tárolási) idő próbáját szezontól szezonig. A legjobb az lenne, ha a kiskertekben és más nagyobb termelők által termelt, sokféle burgonya névvel, felhasználási típus megjelölésével jutna el a fogyasztókhoz, hogy a vevők válogathassanak. Sütéshez vagy főzéshez, vagy éppen salátához.
Járosi Tamás bizakodó, a Fekete Bárány Manufaktúra is aktív részt vállal a kiskerti termelés népszerűsítésében, és nem csak elméleti alapon. A balatonfüredi Biobalaton piacon megnyitották és nagy sikerrel üzemeltetik Malackrumpli nevű bisztrójukat, ahol a farmon frissen termett zöldségekből és frissen vágott állatokból készült ételeket árusítanak. Köztük vannak a keszthelyi burgonyák is.
