Pedig elvileg nem olyan bonyolult tréfás műsort készíteni, amennyiben manapság is találni szerzőket gyakran használt határainkon belül, s akkor még ott van Gálvölgyi János, akit méltán nevezhetünk előadóművésznek, hogy azt ne mondjam, a humor nagyágyújának. Ehhez képest a prémiumtermékként visszahozott Gálvölgyi Show-ban durván helybenhagyták a névadót: mintegy jégcsákánnyal estek neki az alany évtizedeken át gondosan építgetett szobrának.

„Küldi lányának, Gézának” – az ilyesféle poén szavatossága a nyolcvanas évek végén lejárt, miként már arra sem mozdul a száj, hogy a műsorvezető „hajának fényességét a Zsír és Korpa Kft. garantálta”. Pedig alapból nem volt rossz ötlet a közszolgálati média Kívánságkosár című műsorára, a Tényekre és a Barátok köztre építeni a Gálvölgyi Show-t, de hát az még nem poén, hogy a műsorvezetők lassan beszélve Zsolcatanyára (stb.) küldik a kívánságot, Gálvölgyi János Azurák Csabának öltözik, Magdi anyus pedig minden jelenetben meghal.

Magam az „elmarad az időjárás-jelentés, mert meteorológusunk bestiális gyilkosság áldozata lett” résznél éreztem, kellő tisztelettel, persze, hogy a műsor nem sikerült, ám a mélypont a kétfejű gyermek történeténél jött el, amennyiben „...az egyik (fej) folyékonyan olvasott, a másik analfabéta volt még nagyon sokáig”.

E jelenettől legföljebb védekezésre lehetett berendezkedni, közelebbről arra, hogy a stáblistán az Írók feliratnál ne tűnjön fel, mondjuk, Litkai Gergely neve, különben vége a világnak; nem is tűnt fel. Ónodi Györgyé és Kal Pintér Mihályé annál inkább: igazi dráma ez, hiszen két kvalifikált szakemberről van szó, mégsem jött össze.

Ellenben sebaj, tudniillik az RTL deklarálta: műsorgazdag őszi kínálatában csupán egyetlen Gálvölgyi Show-ról volt szó.