A környéken megszokott kép, hogy egy gímszarvas, egy birka és 15-20 kutya baktat fel a dombra egy férfi nyomában. Matuschek Zoltán a kóbor kutyákban bővelkedő Újhegyi lakótelepen nőtt fel Kőbányán. Már gyerekkorában is összeszedett és pártfogásába vett mindenféle elesett, elhagyott kutyát, macskát, madarat. A gyerekek ezt ki szokták nőni, ő viszont benne maradt. 1992-ben megvett másfél hektár elvadult erdőt a mai állatotthon területén. Onnan kitermelt iszonyatos mennyiségű szemetet, és megharcolt a helyi környezetpusztítókkal, akik odahordták a szemetüket és ellopták a kerítését. „(Sándor) Hédi és Zoltán szinte mindenüket eladták, folyton spóroltak, és kölcsönt is fölvettek, hogy az állatmenhely működhessen. Eleinte kevés segítségük volt, hajnaltól késő estig talpon voltak, hogy a munkájuk mellett még az állatokat is el tudják látni." Ezt írja a kezdeti időkről Erdős László a Zöld hősök című könyvében.
Névjegy
 |
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Matuschek Zoltán Budapesten született 1968-ban. Foglalkozása karosszérialakatos. Sándor Hédivel együtt ő alapította a Noé Állatotthont 1992-ben. Korábban autóbontó volt, most pedig állatoknak szánt termékek kereskedelmével és ajándéktárgyakkal foglalkozó vállalkozást vezet. Vállalkozásainak jövedelmét jelentős részben az állatotthon fenntartására és fejlesztésére fordítja. A dzsainizmus magyarországi úttörői közé tartozik, a dzsainista Karma közösség közösségvezetője. Párjával és három óvodáskorú gyermekével egy 50 négyzetméteres faházikóban él az állatotthon területén.
Sándor Hédi életútja elkanyarodott. Zoltán prosperáló autóbontójának jövedelméből, a 2000-ben megalakult Noé Állatotthon Alapítvány által gyűjtött adományokból és egyszázalékos felajánlásokból pedig fölfejlődött az otthon. Nem kaptak soha egyetlen fillér állami támogatást sem, ide semmiféle közpénz nem került.
Az év eleji létszámjelentés szerint a Noéban 8 hektáron 1121 állat él. Láma, sakál, szarvas, majom, ló, szamár, őz, nyúl, kecske, birka, borz, vaddisznó, róka, ölyv, varjú, marha, liba, fácán, pulyka, kacsa, tyúk, galamb, mosómedve..., de a lakók zöme persze kutya és macska. Tavaly 976 állat érkezett be, és 874 került új gazdához, néhány az eredetihez, avagy vissza a természetbe. Az életük végéig kezelésre, drága diétára szoruló, családban nem tartható vagy már nem szocializálható, emberhez nem szoktatható állatok persze halálukig itt maradnak.
Annyi állatot fogadnak be, amennyit csak tudnak, de persze csak annyit tudnak, amennyi férőhely van. Amennyi „elaltatásra" ítélt jószágot el tudnak hozni a gyepmesteri telepekről, annyit elhoznak, de mindenkit nem tudnak. Itt senkit sem altatnak el, de mindenkit ivartalanítanak, tehát annyi hely szabadul fel, ahány állat kikerül. Mint a számok mutatják, sok kerül ki, de még több kerülhetne, ha nem szűrnék meg gondosan a befogadásra jelentkezőket. Minden jószágért felelősek, a kiadhatókat chipezve, oltva, gyógyítva, a felnőtteket ivartalanítva, a kölyköket ivartalanítási kötelezettséggel adják ki azoknak, akiknél jó helyen tudhatják őket, akiknél családtagok lesznek. A honlapon mindenféle szempont szerint lehet örökbe vehető kutyákat, macskákat keresni, de a választékban kölykök és fiatal állatok nemigen vannak.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Hiszen aki idekerült, annak előélete van.
Az alapítvány adatai, jelentései letölthetők az internetről. 2013-ban 91 millió, 2014-ben 114 millió forint volt a bevételük, melynek nagyobb része (2013-ban 65 millió, 2014-ben 70 millió) az szja egy százalékaiból jött össze. A nyolc főállású dolgozó mellett évente több mint kétszáz önkéntes tevékenykedik, takarít, sétáltat kutyát, fordít a többnyelvű honlapnak stb., stb. alkalmilag.
2015-ről még nincsenek és nem is lehetnek adatok, de mindenesetre ez volt eddig a legjobb év: „Soha ennyi fejlesztés, modernizálás nem történt, mint 2015-ben. (...) Szerettünk, 2015, és bizakodva nézünk eléd, 2016!" – ezt olvassuk a honlapon.
Az otthon részt vesz boxer, buldog, cane corso, csau-csau fajtamentő programokban; és az állatokat tömegesen érintő katasztrófákból, árvizekből is mentik az egyedeket. Schneider Kinga, akivel körbelátogattuk az otthon lakóit, alig pár napja dolgozott a Noéban, amikor Kolontárt és környékét 2010-ben elöntötte a vörös iszap. Fél éven át tevékenykedtek azon a környéken, az életmentéstől a visszatelepítésig.
|
Schneider Kinga első feladata a Noéban a kolontári áldozatok mentése volt
Szabó Miklós / Népszabadság |
Az otthon kenneljeiben, cicamenhelyén és gazdasági udvarában (ahol csupa ételnek nevelt, de már soha azzá nem váló állat röfög, kotkodál, gágog, mekeg és béget) még most is sok kolontári menekült él, akiket nem tudtak repatriálni.
A Noé állatai és emberei tömérdek gyerekkel találkoznak. Az emberek kihelyezik magukat iskolákba, az iskolák kihelyezik óráikat, az óvodák foglalkozásaikat a Noéba, és így folyik az élményszerű „szemléletformálás és felelős állattartásra nevelés" 2004 óta. Külkutyák is járnak ide kutyaiskolába.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Fodri A szerelem áldozata. A háromlábú öregúr bohó ifjúként egy tüzelő szukához igyekezett bemászni karácsony éjszakáján. Fönnakadt a kerítésen, fejjel lefelé lógott a fagyban egész éjszaka, míg reggel föl nem fedezték a szuka gazdái. Riasztották a Noét, a lábát már nem tudták megmenteni, de a többit igen. Vigyáz a rendre a gazdasági udvaron, és mindenhol ott van, ahol simogatást és becézést lehet begyűjteni (balra nagy kép).
Ada Elgázolt tacskólány. A hátsó fele megbénult. Gyűjtést indítottak a számára, hogy lehessen neki egy hatvanezer forintos kiskocsija, amellyel vidáman rohangálhat. Lett neki, és rohangál.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Csivavák Egy felszámolt szaporítótelepről kerültek ide. Ezeken az illegális telepeken tömegtermelik a genetikailag torzult, beteg kutyákat, akik a fajtajelleget már alig őrzik, viszont elhanyagolt sérvekkel, daganatokkal, fog- és szembetegségekkel kerülnek be az otthonba.
Sas és társai Sas nem sas, hanem röpképtelen egerészölyv, akit valószínűleg megütött az áram. Tíz éve él itt sok-sok bemenekített röpképes és röpképtelen varjúval. Aki tud és akar, elszállhat. A vadmacskáknál is vadabb macskák élnek velük együtt, és tartják távol tőlük a rágcsálókat. Ez a macskacsapat leírhatatlan körülmények között élt iszonyatos zsúfoltságban, bezárva, egymással szaporodva egy lakásban. Ők már sosem fognak megszelídülni, a kötelező oltásokhoz is hálóval kell befogni őket.
Gipsy King Profi sportoló volt. Versenyló, míg meg nem vakult. A vak lovakat védeni kell a többiektől, mert bántják őket. Gipsy King egy pónival él együtt, aki nem bántja. A látó lovak a látóhatáron túl legelnek. Az időérzékük remek, etetésre mindig megérkeznek.
Panka és Felhő Kóbor kutyák támadták meg Pankát, a kéthetes gímszarvasborjat a Börzsönyben. Állatbarátok megmentették, Matuschek Zoltán kecsketejjel (hat liter/nap, a táplálása nagyobbacska korában 100 ezer Ft/hó) fölnevelte, ő pedig állandóan nevelője nyomában jár. Felhő is itt nevelkedett árva birka, árva Panka legjobb barátja, akinek nemigen van birkaidentitása, és nem nagyon közösködik a többi birkával.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Peru és George Peru egy csődbe ment vándorcirkuszból került ide, George pedig egy lámatelepről, miután kiöregedett a tenyészcsődörségből. A két lámacsődör sokáig utálta és köpködte egymást, de aztán csak összebarátkoztak.
Lapka és gyermekei Egy rákosmenti tanyáról menekítették ki Lapka kocát a malacaival. Lapka mamát az éhhalál széléről hozták vissza, amikor megtalálták, 23 kilót nyomott.
Jean Hatalmas lusta disznó. Apró, fürge malac volt, amikor testvérével, Pierre-rel idekerült. Pierre-t még kiskorában elvitte egy betegség. Jean pedig filmszínész lett. Néha most is kölcsönveszik a filmesek.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Borzok, rókák, mosómedvék meg az ormányos medve. A rókák egy építési területen születtek, ahol akkora volt a zaj és a mozgás, hogy az anyjuk nem mert visszamenni hozzájuk. A borzokat egy vadász ásta ki, hogy a kutyái rajtuk gyakoroljanak vadat marcangolni. A vadászt feljelentették, a borzokat megmentették, és együtt nevelték fel a borz- és rókaárvákat. Mosómedvék, ormányos medvék teljesen alkalmatlanok házi kedvencnek. A próbálkozások rossz véget szoktak érni. A legjobb még közülük az állatotthon. A Noéban van egy nagy (a föld alatt még nagyobb) közös lakóhely rókák, borzok, mosómedvék és az egyetlen ormányos medve számára. A honlapon azt olvastuk, hogy az ormányos úgy összeszokott a többiekkel, akik mind éjszakai állatok, hogy nappali állat létére, átszokott az éjszakázó életmódra. Ám amikor nappal ott jártunk, mégiscsak fönt járt magában, míg a többiek a mélyben aludtak.
Bruce A Budakeszi Vadaspark két aranysakálja ki nem állhatta egymást. Ezért az egyik idekerült. Kiderült, hogy epilepsziás, élete végéig gyógyszeres kezelésre
szorul.
Pepe Az öreg, beteg makákó öreg, beteg gazdája meghalt. A gazdával együtt járt-kelt a világban, télen egy fedél alatt lakott vele. A rokonok nem tudtak vele sem járni-kelni, sem egy fedél alatt lakni. A bezárt majom egyre rosszabb bőrben volt, és a tél közeledtével egyre jobban didergett. Nem vállalták be őt sehol. Csak a Noéban.
Dzsainizmus
A Dzsain Dharma egy vallási és filozófiai irányzat, melynek ma Indiában kb. tízmillió követője van. Az i. e. VI. században vált el a hinduizmustól: elhagyott és meg is tartott belőle egyes elemeket. A dzsainizmus öt „fogadalma" közül az első az ahimsza: tartózkodás minden élőlény elpusztításától és bántalmazásától. A dzsainista felfogás szerint „az étel élet – az élet nem étel". A dzsainok nem fogyasztanak olyan ételt, amihez állatok vagy növények életét kell kioltani (húst, krumplit, hagymát stb.), s fontos kötelességük minden élőlény, ember, állat, növény felkarolása, segítése.
