A gyógyszerlobbi, úgy tűnik, működik. Néhány napja a hatóság döntés-előkészítő testülete 18-6 arányban megadta a támogatást a további tesztelésre. Az eredetileg antidepresszánsnak szánt szer nem úgy működik, mint a Viagra, amely fokozza a vérbőséget, s nagyobb és hosszabb idejű erekciót vált ki a férfiaknál. A Flibanserin a szexuális vágy hiányát enyhíti azáltal, hogy megváltoztatja az agyi vegyületek szintjét: növeli a dopamin- és a noradrenalin-szintet, míg a szerotoninszintet csökkenti.
Klettner Anikó szexuálpszichológus, klinikai szakpszichológus szerint a nőknél fejben dől el, éreznek-e nemi vágyat: „Kell, hogy jól érezzék magukat a bőrükben, figyeljenek rájuk és szeressék őket. A pácienseim közül érdekes módon inkább a fiatalabb korosztályt érinti a nemi vágy csökkenése. Van, aki úgy érzi, hogy elhanyagolják, a kisgyermekes családanyáknál is jellemző, sokan pedig a karrierjükkel vannak elfoglalva, és nem tudják elengedni magukat.”
|
Sokak szerint árthat a nőknek, ha engedélyezik a vágyfokozó pirulát
Thinkstock |
Ám a szakember szerint nem elsősorban a gyógyszer a jó megoldás. Így vélekedik Michele Orza, az FDA fogyasztókat képviselő tagja is. A szavazáson azt mondta, a nők „ennél jobbat érdemelnek”. Ezzel egyetért Fodor Éva, a Közép-európai Egyetem egyetemi docense is. Szerinte a gyógyszert most újra az FDA elé terjesztő Sprout Pharmaceuticals cég visszásan hivatkozik a nők érdekeire, mondván, 24 olyan, az FDA által engedélyezett szer van, amely a férfiak libidóját növeli, míg a nők egyet sem találnak az üzletek polcain. „Ügyes gyógyszergyárak próbálnak profitra szert tenni e diskurzus kihasználásával, de ez elsősorban marketingfogás, hiszen a nők érdekét ez esetben aligha a kémiai vegyületek szolgálják” – mondta lapunknak.
Önértékelési zavar
„A mesterséges vágykeltés nem építi vissza a lelki egészséget, a saját test elfogadását és szeretetét, önmagában nem javít meg egy rossz kapcsolatot. Ráadásul a »nekem még ez sem megy gyógyszer nélkül« érzete tovább rongálhatja a női önértékelést” – jegyzi meg Árvai Nóra szexuálpszichológiai szakpszichológus. Szerinte a gyógyszerre legfeljebb olyan átmeneti segítőtársként, tüneti kezelésként lehet tekinteni, amely oldhatja a szorongást és a teljesítménykényszert. „Adhat pozitív tapasztalatot, hitet, így hozzásegíthet a gyógyuláshoz, ha a gyógyszerszedő nem feledkezik meg közben róla, hogy csak a tünetet kezeli, nem az okot” – teszi hozzá. 2010-ben az eredetileg a Boehringer Ingelheim cég fejlesztette gyógyszert mellékhatásai miatt többször is elkaszálta az FDA, mondván, hatékonysága nem áll arányban a kockázataival. Ájulást, alacsony vérnyomást és álmosságot okoz. (A hosszú távú hatásaival kapcsolatban nincsenek adatok.)
Megfelelési kényszer
A hatóság többnyire megfogadja tanácsadó testülete ajánlását, ezért lehetséges, hogy augusztusban engedélyezik a szer piacra dobását. A Sprout Pharmaceuticals 2011-ben 11 ezer nő részvételével klinikai teszteket végzett, ám a szer ezeken sem teljesített jól. A nők átlagosan havi két-három szexuálisan kielégítő élményről számoltak be a gyógyszer szedése előtt. Ezt a számot csak havi egy alkalommal növelte a rózsaszín pirula.
„Már így is sok olyan szer van, amelyet a nők azért szednek, hogy másoknak megfeleljenek. Teljesen elfogadható, ha valaki azt mondja, nincs kedve a szexhez. Ahhoz, hogy ez változzon, inkább a környezetnek kellene változnia, nem az a megoldás, hogy szexuális tárgyakká teszik a nőket tabletta segítségével. A nők megtanulják, hogy meg kell felelniük a környezetüknek. Ez a tudatunk részévé vált, a gyógyszergyár pedig épp ezt használja ki” – jegyzi meg Fodor Éva. Szerinte helyesebb megközelítés lenne, ha olyan kutatásokat végeznének, amelyekkel természetes vagy nem hormonálisan beavatkozó megoldást keresnének. „Már így is elég sok dolog van – mondja –, amely kémiai úton próbálja szabályozni a nőket.”
