Adattolvajok túrhatják fel a szemetünket is

A választási értesítőt is aprítsuk fel!

Halász Bálint ügyvéd, adatvédelmi szakértő szerint kiemelten fontos, hogy a bizalmas adatainkat tartalmazó dokumentumokat, ha már nem kell megőrizni őket, szakszerűen semmisítsük meg. Ez érvényes az adóbevallásra, számlalevélre, banki kivonatra de még a választási értesítőre is. Ám annak is tudatában kell lennünk, hogy azok a cégek és intézmények, melyek adatokat kérnek tőlünk, felelősek azok megfelelő kezeléséért – bele érte a megsemmisítést is.

„Ha ezt nem teszik meg, márciustól akár már sérelemdíj fizetésére is kötelezhetőek. Ez azt jelenti, hogy ha bizonyítható, hogy az adatkezelő jogellenesen kezelte az adatainkat vagy az adatbiztonság követelményeit megszegte – például azzal, hogy iratainkat nem megfelelően tárolta –, és ezzel sérülnek személyiségi jogaink, akkor bíróság előtt úgy lehet kártérítést követelni, hogy nem kell bizonyítani, hogy abból összegszerűen meghatározható hátrány származott. Ez nagy könnyebbség, hiszen ilyen esetekben a kár összegszerű meghatározása általában nehéz lenne. A sérelemdíj mértékét a bíróság ilyenkor az eset körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel, egy összegben határozza meg" – világít rá egy új rendelkezésre Halász Bálint.

Egy hulladékgyűjtő telepen tavaly a kutatók 763 kg szelektíven gyűjtött papírhulladékot néztek át, amelyből 173 kg bizalmas jellegű, visszaélésre alkalmat adó irat került elő, amihez bárki hozzáférhetett volna. Ez azt jelenti, hogy a kidobott szemét 23%-a, azaz majdnem egynegyede – iratmegsemmisítés híján – az adatlopás veszélyét és jelentős jogi kockázatot is hordoz.

„Csakhogy egy példát említsek, a megsemmisítés nélkül kidobott hulladékok között több száz önéletrajzot találtak a kutatók, amelyek egy fejvadász cég állományából származtak, noha a cég a honlapján is megerősítette, hogy a hozzá beérkező anyagokat gondosan és bizalmasan kezeli. Egy ilyen jellegű, hanyag iratkezelésért a NAIH 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a hatályos jogszabályok értelmében" - teszi hozzá a jogász szakértő. 

Az utca emberének sokszor kevéssé körültekintő iratkezelési szokásairól kisfilm is készült. Ebben többek között, hogy az identitáslopás Európában az egyik leggyorsabban terjedő bűncselekmény, 4-4,5 millió áldozatot gyűjt évente. Az erre szakosodott csoportok részinformációkból, részadatokból raknak össze egy olyan képet, amivel aztán sokféle módon vissza lehet élni. Ám nem csak az interneten vadásznak az adatainkra, a kukák is kincsesbányának bizonyulnak, köszönhetően a magánszemélyek és a cégek felelőtlen iratkezelési szokásainak.