A kék szeműek legendája

Számtalan elméletet hallottunk már a kék szeműekről: a többség szerint a kék szín sokkal vonzóbb, mint a barna, legyen az illető nő vagy férfi. Ugyanakkor mégis inkább átok, mint áldás, mert kevésbé tud ellenállni az UV-sugárzásnak. De olyan legenda is kering, hogy a kék szeműek jobban bírják az alkoholt. Vajon mennyi igazságalapja van ezeknek a szóbeszédeknek?

Sokan próbálták megfejteni a kék szem titkát, több-kevesebb sikerrel. Az például tudományos tény, hogy a gének befolyásolják szemünk színét, illetve, hogy a sötétebb színek dominánsabbak. Viszont érdekes módon a férfiak számára vonzóbbak a kék szemű nők: egy kísérletben önkéntes férfiaknak női fotókat kellett értékelniük, és ösztönösen a kék szeműek felé húztak.

De mitől is kék a szemünk?

Másként lát a nő, s másként a férfi
szem

Utoljára 2008-ban, dán kutatók foglalkoztak komolyabban a témával, ők a kék szem eredetét vizsgálták. A tanulmány szerint egyetlen közös ősre vezethető vissza a kék szem, aki nagyjából 6-10 ezer évvel ezelőtt élt. Nála jelent meg először a kék színért felelős, OCA2-nek elnevezett gén. Ez a szokatlan mutáció azért is érdekes, mivel korábban minden ember barna szemű volt. A földön a legritkább szemszín egyébként a zöld, csupán az emberiség két százalékára jellemző.

Miután az OCA2 bekerült az emberiség génállományába, nagyon sokáig csak lappangott, hiszen egy kevésbé domináns génről van szó. Végül generációk múltán, mikor először találkozott egy olyan pár, akik mindketten ugyanattól az őstől származtak, megszületett az első kék szemű csecsemő is. Mivel ő – még ha oly távoli is, de – vérrokonok kapcsolatából született, ezért tulajdonképpen minden kék szemű ember vérfertőzésnek a gyümölcse.

A kék szem kialakulását egy melanin nevű pigment hiánya okozza. Ez az anyag felelős a hajunk, illetve a bőrünk színéért is. A mutáció következtében egyszerűen megszűnik a melanin termelése, és emiatt lesz kék a szemünk. A kisbabáknál is azért gyakori, hogy szőkén és kék szemmel születnek, mert a melanin sokszor csak később kezd el termelődni a szervezetben. A végleges szemszín általában hároméves korra alakul ki, de nem ritka, hogy valakinek még ezután is változik.

Tényleg rossz kék szeműnek lenni?

Ma már közel 300 millió kék szemű ember él a világon. A legtöbbjük Európában fordul elő (Skandináviában például 80-90 százalékban), Amerikában viszont ritka, Ázsiában pedig szinte teljesen ismeretlen. A tudósok ebből arra következtetnek, hogy a mutáció valahol Európában történhetett.

A fentiek tudatában nyilvánvaló válik, hogy a kék szeműekre vonatkozó szemromlás, és az alkohollal kapcsolatos mendemondák hamisak. A barna szem kékké mutálódása csak egy az evolúciós fejlődés során végbemenő folyamatos változásokból, amely nem befolyásolja az ember túlélési képességeit sem pozitív, sem pedig negatív irányban.

További érdekességek

A kékszemű gén akár generációkon keresztül lappanghat egy családban, mire megjelenik. Mivel a zöld, illetve a kék színt is elnyomja a dominánsabb barna, ezért csak akkor veheti fel szemünk ezen színek valamelyikét, ha mindkét szülőnk hordozza az adott gént. Ha például egyik szülő barna, a másik kék szemű, akkor a gyerekük barna szemű lesz. Viszont az örökítő anyagában továbbra is jelen lesz a kék szemű gén, így lehetséges, hogy az ő gyereke már kék szemű lesz - ehhez csak annyi kell, hogy egy másik kék szemű génnel találkozzon. Emiatt fordulhat elő az, hogy egy barna szemű párnak kék szemű gyermeke születhessen.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.