Nem Alexis a legfiatalabb gyerek, aki a Mensa International száztízezer tagja közé került, a brit Georgia Brown például alig kétévesen csatlakozott a világ legmagasabb intelligenciájú embereit tömörítő szervezetéhez még 2007-ben. A kislány 152-es intelligenciahányadosán még a szülei is meglepődtek, noha öt hónaposan már mászott, kilenc hónaposan járt és másfél évesen folyékonyan beszélt.
A kiemelkedő intelligenciájú gyerekek mindig nagy érdeklődést váltanak ki, akár csak a szűk környezet, akár a nagyobb nyilvánosság értesül róluk. Csodagyerekként aposztrofálták a Friderikusz Sándor tévéműsorában 1993-ban feltűnt hatéves Szász Marcit, aki nem sokban különbözött a „külföldi kis zseniktől” (két és fél évesen ismerte a számokat, ötévesen két hét alatt megtanult írni, az első osztály elvégzéshez pedig mindössze két hónapra volt szüksége), mégis jóformán idáig az egyetlen, aki ennyire felkeltette a hazai médiafigyelmet.
Nagy Lantos Balázs, a Mensa HungarIQa elnöke úgy véli, ez nem azt jelenti, hogy hazánkban ne születtek volna olyan gyerekek, akiknek a tehetsége százezerből csupán csak egy emberre jellemző, inkább arról lehet szó, hogy a kiemelkedő intelligenciájú magyar gyerekek szülei próbálják megóvni csemetéiket a médianyilvánosságtól.
Fontos azt is tisztázni, hogy a gyermekek IQ-ja még nagyon változékony, hisz az IQ a saját korcsoporthoz viszonyított értéket adja meg (100 jelenti az átlagot), a gyermekkori gyors fejlődés pedig nem garantálja a felnőttkori magas IQ-t – tudtuk meg Nagy Lantos Balázstól.
Az első IQ-tesztek gyermekek iskolaérettségének megállapítására születtek, és az úgynevezett mentális életkort voltak hivatottak megállapítani, vagyis azt, hogy az értelmi képességek hány éves gyermekek átlagának felelnek meg. A fent említett gyerekek teljesítménye saját életkorukhoz képest valóban lenyűgöző, mindez azonban
egy átlagos felnőttől nem is lenne ilyen meglepő.
„Ha ezeknek a gyerekeknek hirtelen megszakadna a rohamos mentális fejlődése, és kisebb tempóban folytatódna tovább, akkor egyáltalán nem lenne belőlük kiemelkedően okos felnőtt. Persze nyilván nem ez a feltételezés, de az egyes gyermekek fejlődési üteme eltérő, és attól, hogy az egyikük ma jócskán megelőzi a társát, nem lehet kijelenteni, hogy ez a különbség felnőttkorra is megmarad” – tette hozzá Nagy Lantos Balázs.
Míg Alexis vagy Georgia országaik legfiatalabb Mensa-tagja, addig a magyar Mensa jelenleg nem keres tagokat tizenhét éves kor alatt. A magyar Mensa elnöke azt is elmondta, miért. Különböző országok nemzeti Mensa-egyesületei más-más alsó korhatárt jelölnek meg a belépéshez, ebben három fő irányelvnek van szerepe: a hagyománynak, a jognak és a tudományos logikának.
Az alapító brit vagy az amerikai Mensa hagyományból azt az alapelvet követi, hogy nemcsak nemre, bőrszínre, vallásra, hanem korra való tekintet nélkül veszi fel tagjait, kizárólag az intelligenciahányadost tekintve szempontnak. Egyes Mensa-tagországokban ez már csak azért sem lenne követhető, mert törvény mondja ki, hogy az állampolgárok nagykorúvá válás előtt nem lehetnek semmilyen egyesületnek a tagjai. A tudományos logika pedig a 17 éves alsó korhatárhoz vezet, mert nagyjából akkorra éri el az ember a szellemi teljesítőképessége maximumát, akkortól lehet felnőtt teszteken mérni az IQ-t.
Elveszített tehetségeink: tízből egy
Dr. Czeizel Endre hosszú évtizedeken át végzett kutatásokat a zseniség témakörében. A neves orvos-genetikus több tanulmányában írta: kutatások azt mutatják, hogy míg a zenei géniuszok családjánál általában megfigyelhető a piramiselv, vagyis a felmenők között több zenei tehetség is megtalálható, addig
a kiemelkedő költői tehetség a legtöbbször előzmény és folytatás nélküli.
Négy olyan terület létezik, melyen a kivételes talentum egészen korai életévekben megmutatkozik, ez a zene, a költészet, a vizualitás és a matematika. A kreativitásra mint a géniuszok egyik legmeghatározóbb adottságára csak az 50-es évektől figyeltek föl, addig ugyanis úgy vélték, hogy a zseniség legfőbb kritériuma a „kiemelkedő okosság”.
A professzor szerint ahhoz, hogy valaki géniusszá váljon, több körülmény együttállása szükségeltetik: kreativitás, általános értelmi adottság, speciális mentális adottságok, motivációs adottságok és ehhez járulnak a külső hatások, mint a család, az iskola, a kortárs csoportok és társadalom.
Czeizel doktor szerint sajnos Magyarországon tíz kivételesen tehetséges gyerekből kilenc elkallódik. Pedig ezeknek a talentumoknak a megmentése nagyon fontos lenne: egy nemzet jövője függhet tőle.
I!
A Népszabadság egyhetes tudásalapú játékot indít április 13-tól. Próbálja ki magát, oldja meg az újságban megjelenő napi tíz feladatot. Lapunk a magyar közéletben betöltött szerepéből adódóan is feladatának tekinti, hogy az önálló gondolkodásra és a tudás értékére felhívja a figyelmet.
