Senki sem tudta: miként befolyásolja a folyó áramlási viszonyait, medermozgását az állandó hidat tartó két-három mederpillér? Csupán abban egyeztek meg a szakértők, hogy Pest és Buda között a Duna medrében legfeljebb két pillért helyezhetnek el. A másik bizonytalansági tényező az volt, hogy mivel ilyen méretű folyami alkotás még sehol sem épült, nem beszélhettek építési és kivitelezési tapasztalatról sem.
Széchenyi felhívása
 |
| Madersprach Károly |
A többit jól ismerjük. Az 1836. évi XXVI. törvénycikk rendelte el a magyar szakaszon az első állandó Duna-híd megépítését. Széchenyi István 1837 januárjában nyilvános felhívásban szólította fel a vagyonos embereket, hogy viseljék a költségeket, illetve minden hozzáértő szakembert is megszólított, hogy ötleteikkel, tapasztalataikkal segítsék a jelentős építmény mielőbbi megvalósítását.
Ez utóbbi kérésnek számottevő eredménye nem lett. Vagy mégis? A Közlekedési Múzeumban látható kiállítás egy különleges tehetségű vállalkozót, Maderspach Károlyt mutatja be. A hidakat épített időn, s folyókon át... című kiállítás megálmodója, megszervezője és kurátora Maderspach Kinga volt.
Egy vasgyáros terve
Maderspach Oravicán kohászként dolgozott, később egy bánya és vasmű társtulajdonosa lett. Szerepe volt a négyezer munkást foglalkoztató ruszkabányai vállalkozás felvirágoztatásában. A kiállítás megnyitóján mondta lapunknak Tóth Ernő hídépítő mérnök, hídtörténész, hogy nemzetközi téren is jelentős találmány a Maderspach-féle, íven függő vonórudas vashíd.
Az 1830-as években három hidat építettek az ő tervei alapján. Az első Lugoson, a Csuka-patak felett 12 évet ért meg, mert 1845-ben egy bivalycsorda alatt leszakadt. Második hídját 1837-ben 41 méter fesztávolsággal Herkulesfürdőn építette meg a Cserna folyó felett. Ez 1838-ban még egy földrengést is kiállt, és javítás nélkül 1896-ig használták. A harmadik Karánsebesen, a Temes felett ívelt át. Ez az 56 méteres fesztávolságú híd hatvan éven át szolgálta a helyieket, majd lebontották, mert nem felelt meg a növekvő igényeknek.
|
| Ma úgy vélik a szakemberek, hogy ez a híd nem lett volna megépíthető. Vagy ha mégis, előbb-utóbb összedől |
Múltja tehát volt Maderspachnak, ezért gondolhatta úgy, hogy nyugodtan jelentkezhet az állandó Pest–Buda-híd építésére. Ugyan a nyertes a Széchenyi által is támogatott Clark lett, de Maderspach terve mellett is többen kiálltak. Ma úgy vélik a szakemberek, hogy ez a híd nem lett volna megépíthető. Vagy ha mégis, előbb-utóbb összedől: pillérei között jóval nagyobb fesztávolságot kellett volna áthidalnia, mint a Clark-félének. Statikai és szerkezeti problémái is lettek volna.
MÉG EGY GYALÁZAT
Maderspach Ferenc, Károly öccse, a honvédség alezredese, a győzedelmes fehértemplomi csaták ünnepelt hőse volt. 1849 januárjában Zsombolya határában halt meg, az ottani temetőben temették el katonai tiszteletadással. Haynau pribékje, Gröber százados azt tervezte, hogy a honvédtiszt holttestét kiásatja, majd felakasztatja Zsombolyán. A falu népe akadályozta meg a gyalázatos tervet. Kaszákkal, kapákkal felszerelkezve védték a sírt a katonáktól.
A GYALÁZATOS HAYNAU
A Maderspach család az 1848-as szabadságharc idején gondolkodás nélkül a nemzetiszínű lobogó mellé állt. A szabadságharc idején Maderspachék vasgyára fontos szerepet játszott a magyar honvédség támogatásában. Fegyverekkel és ágyúgolyókkal látták el a hadsereget. Bem tábornok csapatainak 20 ezer lándzsát és egyéb más fegyvert is szállítottak. A temesvári csata után számos honvédnek nyújtottak segítséget. Az ország nagyjait igen jól ismerték Maderspachék, így sok ismert ember megfordult – Széchenyi István, Kossuth Lajos, Bem tábornok és mások – Ruszkabányán. Ez lett a vesztük. A császári csapatok 1849. augusztus 22-én vonultak be a településre, Haynau egy álnok hazugság miatt, koholt vád alapján rögvest elfogatta a gyáros feleségét, Buchwald Franciskát. A falu főterén – tárgyalás és ítélet nélkül – félmeztelenre vetkőztette, a lakosság előtt nyilvánosan megvesszőztette, majd börtönbe záratta. Az ellene felhozott hamis vád az volt, hogy a márciusi győztes csaták idején egy szalmabábut felöltöztetett császári egyenruhába, és gúnyversek kíséretében eltemette. Maderspach Károly nem tudta elviselni a családját ért megaláztatást, még aznap egy – a saját gyárukban készült – mozsárágyúval agyonlőtte magát a közeli dombon. Az azóta Mozsár-hegynek nevezett helyen leszármazottai 1909 októberében emlékművet állítottak. A család történetéből 2002-ben Maderspach Kinga készített dokumentumfilmet Végtelen napló címmel.
I!
BEZÁR: 08. 02.
HELYSZÍN: Közlekedési Múzeum (Budapest XIV., Városligeti krt. 11.)
CÍM: Hidakat épített időn, s folyókon át – Maderspach Károly és Maderspach Károlyné életéről
JEGYÁR: 1600 Ft Diák, nyugdíjas: 800 Ft
