Az ügyben még márciusban a Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen 30 év börtönre ítélte a hét fiatalt. Közülük jelenleg öten vannak fogvatartásban, egy szabadlábon védekezhet, egy pedig - élve a törvény által biztosított lehetőségével - nem jelent meg a tárgyaláson.

A tényállás szerint az egyik vádlott 2009 szeptemberében a VIII. kerület Horváth Mihály térnél belekötött egy fiúba, majd rokonaival, ismerőseivel szidalmazta, üldözte, ütlegelte, egyikük még késsel is fenyegetőzött. A támadók trágár kifejezések között többek között azt is mondták: "büdös magyar, megölünk" - idézte fel a hétfői tárgyaláson az ügyész.

A vádlottak romák, közülük korábban egy nem vallotta magát annak. Ő a védője által elmondottak szerint drogfogyasztás miatt került kapcsolatba az egyik vádlott-társával. 

A kialakult lincshangulatban a megtámadott fiatal egy épületbe menekült, és csak lélekjelenlétének, illetve a rendőrök kiérkezésének köszönhető, hogy nem sérült meg súlyosabban - tartalmazza a korábbi nem jogerős ítélet.

Az elsőfokú döntés kihirdetésekor márciusban a bíró a szóbeli indoklásában többször kitért rá, és idézetekkel is alátámasztotta, hogy milyen becsmérlő megjegyzések hangzottak el a helyszínen a sértett magyarságára. A tényállás ismertetése során elhangzott, hogy a vallomások szerint "egyértelműen romák és magyarok álltak szemben egymással", és "a sértettet azért bántalmazták, mert magyar".

Közösség tagja elleni erőszak miatt 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A vádlottak egy részét más, kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekményekben is bűnösnek mondta ki korábban a bíróság. Így közülük egy hat év börtönt, egy öt és felet, kettő négy és felet, egy vádlott négyet, egy két év nyolc hónapot, egy fiatalkorú pedig két és fél év javító-nevelő intézetben letöltendő büntetést kapott. Továbbá több vádlott esetében végrehajtandóra változtatták át a korábban más ügyben jogerősen kiszabott, felfüggesztett szabadságvesztéseket is.

Az ügyész jobbára tudomásul vette az első fokon kiszabott büntetéseket, a védelem azonban felmentésért, enyhítésért fellebbezett.

A per hétfői tárgyalásán a védők vitatták, hogy a felek konfliktusa a sértett magyarsága miatt bontakozott volna ki. Téves minősítésre hivatkoztak, és azt állították: tipikus indulati bűncselekményről van szó. Az egyik ügyvéd kiemelte: a magyarság szitkozódásként, és nem indulati motívumként jelent meg a történtek során. Több védő azzal érvelt, hogy a tanúk sem tudtak beszámolni arról, hogy miből eredt a konfliktus, amely végül - álláspontjuk szerint - odáig fajult, amely legfeljebb garázdaságnak minősíthető, s így a korábban kiszabott szabadságvesztéshez képest enyhébben büntetendő. 

Az ügyész azonban azzal érvelt, hogy számos csoportos garázdaság ügyében járt már el, de ez az ügy annyiban tér el ettől a bűncselekménytípustól, hogy a támadás során a trágár kifejezések mellett többször elhangzott: a vádlottak magyarsága miatt támadják a sértettet. Mindezek alapján ő a korábbi, közösség tagja elleni erőszak miatt kiszabott ítélet helyben hagyását indítványozta.