Egyre több kutató véli úgy, hogy a civilizált kosztnak – a gyorséttermi szemétkajától a reggeli helyett elcsámcsogott müzliszeleten át a tömény és töménytelen alkoholig – jelentős szerepe van a depresszió és a szorongás, a krónikus fáradtság kialakulásában. Azt azonban senki nem meri biztosan állítani, hogy milyen étrenddel lehetne kúrálni a mentálhigiénés problémákat. Annál is inkább, mert a depresszió és a szorongás nehezen körvonalazható genetikai és biokémiai funkciók összetett halmaza, amire az étrendi váltás csak bizonyos esetekben és egyéni mértékben adhat gyógyírt.

Ugyan megoszlanak a szakmai vélemények a témában, markáns vonalat képviselnek azok az orvosok és pszichiáterek, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak az étkezési szokásoknak és a szervezetbe juttatott vitaminok és nyomelemek hatásának. A chicagói Walsh Research Institute élen jár ennek felderítésében.

Gyakorló orvosok például a szülés utáni depresszió analizálása során figyeltek fel arra, hogy külső körülményekkel nem, csak biokémiai okokkal magyarázható, hogy ki szenved a „mummy blue” levertségétől, és melyik kismamát kerüli el. Behatóbb vizsgálatokkal arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos mikroelemek, többek között az S-adenozil-metionin (SAMe) és a folsav alacsony szintje okozhatja a pszichés tüneteket. Ezek pótlásával pedig javulás érhető el.

Fontos kiegészítés

Természetes gyógymódok, amelyek tényleg működnek – dr. Shaun Holt, a wellingtoni Victoria Egyetem adjunktusa ezzel a címmel gyűjtötte össze azokat az alternatív gyógymódokat és táplálékkiegészítőket, amelyek orvosi szaklapokban publikált kutatási eredmények alapján bizonyítottan hatékonyak. Külön fejezetet szentel a SAMe hatásmechanizmusának, amit saját metaanalízissel is alátámasztott: a depresszió kezelésénél a páciensek háromnegyede mutatott javulást, szemben a placebo elhanyagolható ötszázalékos javulási rátájával. Az orvos szerint a természetes szereknek döntő szerep juthat például az antidepresszánsok szedését abbahagyó betegek kezelésében, akiknél a megvonás a szerotoninszint hirtelen csökkenésével és közérzetromlással jár. Ami egy depressziótól szenvedő ember számára enyhén szólva is ellenjavallt.

Ha elfogadjuk, hogy az étrend hozzájárul a negatív pszichés állapot kialakulásához, akkor is marad a kérdés, hogy vajon hogyan? A leglogikusabb magyarázatnak az tűnik, hogy az egyedileg kódolt genetikai állományból a környezeti hatások befolyásolják az egyes gének epigenetikai aktiválódását. Ezt a nézetet látszik alátámasztani a csendes-óceáni szigetvilág lakói körében végzett felmérés. E szerint azok a szigetlakók, akik 18 éves koruk után emigráltak például Ausztrália valamelyik nagyvárosába, sokkal kisebb eséllyel lettek depressziósak, mint akik gyermekként kerültek oda, vagy ott születtek. Vélhetőleg a halakban, tenger gyümölcseiben és friss zöldségekben gazdag étrend lehet a jelenség mögött, szemben a szegény emigránsok tápanyagban még szegényebb étkezésével.

Hangulatos étrend

Összességében a következő táplálkozási és életmódbeli elveket tartják bizonyítottan hatékonynak a depresszió leküzdésére az orvosok:

- Friss, nyers alapanyagokból készült ételek, különösen zöldség, hal és teljes értékű gabonák. Ellenkező hatást vált ki és ezért kerülendő a cukor, a finomított olajban sült ételek, a liszt és az alkohol.

- Omega-3 zsírsav, minőségi halolajból.

- Cink, B6-vitamin és magnézium – a hangulatfelelős mikroelemek.

- Napfény, a D-vitamin legolcsóbb forrása.

- Hetente háromszor aktív mozgás, ami megemeli a pulzust.

- Önkényeztetés – az elégedettség szimbolikus formájából minden napra jusson legalább pár perc. Illatos fürdő, barkácsolás, zenehallgatás, egy csésze szertartással készített tea. Bármi, amit mosolyogva lehet megtenni.

Örömpörkölt - célzott tápanyagok életigenlő tálalással