Az öt vidéki nagyváros, nevezetesen Miskolc, Debrecen, Szeged, Győr és Székesfehérvár kereskedelmi ingatlanjait vizsgáló jelzálogbanki elemzés összegzése szerint a vidéki nagyvárásokban is van élet, ráadásul olcsóbb, mint a fővárosban. A modern irodakínálat rövid távon például negyedével nőhet, a négyzetméterenként 5–9 eurós havi díjért bérelhető ingatlanok üresedési rátája a budapestihez hasonló. Persze csak átlagban, ugyanis Szegeden, ahol mindössze ötezer négyzetméternyi első kategóriás iroda van, jelenleg egyetlen négyzetméternyi kiadót sem találni, miközben Debrecenben és Székesfehérváron az állomány több mint egyharmada bérlőre vár.

Üzlethelyiségek terén viszont éppen Székesfehérvár az, ahol alig van kiadó hely, a plázaépítők által korábban célba vett többi nagyvárosban viszont annál több: Debrecenben és Miskolcon 10-15 százalék, Győrben és Szegeden még magasabb, 20-25 százalék közötti az üzlethelyiségek üresedési rátája. A budapesti 20–60 eurós bevásárló-központi bérleti díjakkal szemben az öt vidéki nagyvárosban 15–45 euró négyzetméterenként a havi tarifa a legmodernebb bevásárlóközpontokban, a régebbi üzletházakban és szakáruházakban viszont négyzetméterenként már akár öt euróért is található kiadó terület. Újabb pláza csak Fehérváron nyílik, a vidéken kereskedők új területeket a barkács- és hipermarketláncok terveiben szereplő, kisebb alapterületű üzletekben találhatnak majd.

A legiparosodottabb városok, Székesfehérvár és Győr területén 1,3-1,5 millió kiadható négyzetméternyi területet felölelő ipari parkot tartanak nyilván. Ezek negyede-harmad üres a korábbi spekulatív fejlesztések miatt. A vidéki ipari parkokban jellemző bérleti díj hasonló a Budapest környéki modern logisztikai kötpontokéhoz, vagyis 3-4 euró négyzetméterenként havonta. Ennek feléért, akár 1,5 euró alatti tarifáért is lehet vidéken önálló csarnokot bérelni a kevésbé frekventált részeken. Győrben az Audi, Debrecenben a repülőtér a fejlesztés motorja.