A fagyokba beleőszülhetett a gyep
Különösen a déli, nyugati fekvésű kertekben hagy szembeötlő nyomot a hideg – a kártételt majd csak most, április elején lehet észrevenni –, ott, ahol még februárban vagy március első napjaiban kiszórták a gyep növekedését indító műtrágyát.
E helyeken a fűfélék már felvették fejtrágyát, és növekedni kezdtek. Az ilyen gyepcsomók magas nedvességtartalmú zsenge hajtásai a nagy hidegben megfagytak. A fűcsomóknak, azon túl, hogy egy-egy elpusztult szála megsárgul, még semmi baja nem lesz. Látványra olyan ez, mint amikor őszülni kezd valaki, csak ez elmúlik. Ha később minden rendben lesz, akkor kiheveri a gyep, és a fű nyírásakor hamar eltűnnek az elhalt szálak.
A különleges évkezdet a kísérletező kedvűeknek alkalmat adhat gyepápolási rutinjuk megváltoztatására. Ha még nem műtrágyáztak, akkor a szezont egy magas kalciumtartalmú nitrogén műtrágya kiszórásával kellene kezdeni. Ez a mésztrágyázás egyik módja. Az évek során, még akkor is, ha rendszeresen táplálták, akár drága „programozott” műtrágyákkal a gyepet, a sok öntözés és a mostanában egyre gyakoribb, özönvízszerű esők kimosták a kalciumot, amely egyebek mellett a talaj kémhatásáért is felelős. Az ilyen talajok lassan savanyodnak. A kalcium hiánya hátráltatja a tápanyagfelvételt, a fejlődést, a növekedést, gyengíti a növény kondícióját. A hiánynak nincsenek könnyen észrevehető tünetei. A kalcium hiánya felelős egyebek mellett azért, ha az öntözés és a trágyázás ellenére leáll a növények fejlődése, növekedése. Ha harmonikus a talajok mész állapotot meghatározó kalciumtartalma, akkor a növény a tápanyagokat könnyedén képes felvenni, vagyis a kiszórt és pangó műtrágya nem a talajt savanyítja, hanem – az eredeti szándék szerint – beépül a növényekbe. Ahogy egyre melegebbre fordul az idő, lassan növekedésnek indul a fű is. Nem szabad most erősen gereblyézni, mert megsebzik a sarjakat. Éppen ezért, ha ősszel és tavasszal is szellőztetik a gyepet, akkor most a késes gépet kell elővenni, és a szellőztetés után ajánlatos száz négyzetméterenként egy vödörnyi finom homokot szétszórni. Ez a szellőztetővájatokba beépülve lazítja a talajt, és pusztítja a mohát is. Jót a tesz a gyepnek, ha ilyenkor felülvetésként fűmagot is szórnak. Függetlenül az eredeti keverék összetételétől, legjobb a „felülvető” elnevezésű magkeverék. Ez igazából nem is keverék, hiszen csak az angol perje magja van a zacskóban. Ez a legtöbb fűmagkeverékben megtalálható, kiváló gyepalkotó, egyetlen hátránya, hogy két-három évente kipusztul, ezért kell pótolni.
Sokan próbálkoznak öntözés nélküli gyepesítéssel, nekik ajánlhatók a szárazságtűrő fűmagkeverékek, ezzel azonban a finomnak mondható angol perjemellé viszonylag vad kinézetű réti rokonok kerülnek a kertbe. Ezek az angol perjénél hosszabb életűek, és a gyepen agresszíven terjednek. A gyomokhoz hasonlóan szívósak, és elviselik, ha a kánikulában néhány öntözés kimarad.
Április közepéig nem érdemes elővenni a fűnyírót, és akkor is csak a 10-12 centis friss növedék végét szabad, a legmagasabb fokozatra állított géppel levágni. Aki most akar fűnyírót venni, olyat válasszon, amelyik mulcsozásra is alkalmas, ugyanis a száraz nyarakon jobb kondícióban marad a gyep, ha a mulcs a tövek között marad, az ilyen fű kevesebb öntözővizet is igényel, ami viszont a pénztárcát kíméli. Legközelebb a palántázásról és a magvetésről írunk.
KORÁBBI CIKKEK
Nem tud zöld ágra vergődni növényével? Kérjen segítséget a szerzőtől! peter.czauner@partner.nepszabadsag.hu vagy kertesz.nolblog.hu
