Balett a „griffmadárral”
– Egyáltalán nem vagyok kemény, férfias típus, s nem is erre van szükség a feladatkörömben. Az embernek inkább önmagában kell hinnie, éreznie kell, hogy el akar érni valamit, és szükség van egy belső bizonyosságra is, hogy el is tud jutni odáig. Ez a gondolkodásmód nemtől független: lányoknál és fiúknál is kialakulhat. A belső emberi erő sem kapcsolódik a tipikus férfi viselkedéshez – mondja lapunknak Anna Dellham százados, amikor arról kérdezzük: mi kellett ahhoz, hogy Svédország első és eddig egyetlen vadászpilótanője lehessen?
Talán inkább a családi környezet és indíttatás. A most 43 éves, kétgyermekes fiatalasszony egy svéd légi támaszpont közelében, egy kis faluban nőtt fel, ahol naponta láthatta felszállni a Viggen (Mennydörgés) típusú szuperszonikus, deltaszárnyú vadászbombázókat. Apja a Volvo, az autómárkáról is ismert svéd gyártó repülőgépmotor-üzemében dolgozott mérnökként; a Viggenek hajtóművét is ők tervezték.
„Nem emlékszem egyetlen olyan pillanatra sem, amire azt mondanám: ekkor jöttem rá, vadászpilóta akarok lenni! Körülbelül tizenhét éves koromban keltette fel a dolog az érdeklődésemet. Egy barátom adta meg a végső lökést, őt nagyon érdekelték a vadászgépek.”
A ljungbyhedi pilótaiskolában Anna Delham még az 1960-as években kifejlesztett Saab–105-ösön kezdte, később pedig éppen Viggeneken repült az első nőként. Miközben Amerikában nem olyan nagy ritkaság a női vadászpilóta, Európában nem éppen szokványos, Magyarországon pedig óriási áttörés lenne. Érdekes, hogy Sabiha Gökcent, Kemal Atatürk, a modern Törökország alapítójának, első elnökének örökbe fogadott lányát jegyzik a világ első női vadászpilótájaként; száz éve emelkedett először a magasba.
A Gripeneken Anna Delham a második nő a két éve debütált dél-afrikai százados, Catherine Labuschagne után. Találkozott-e hímsovinizmussal ebben az alepvetően férfikörnyezetben? – kérdeztük. – Amikor 1990-ben elkezdtem a kiképzést, természetesen hallani lehetett szkeptikus hangokat férfiak részéről, hogy vajon helyes dolog-e női vadászpilótákat foglalkoztatni. A támogatás azonban, amit a családomtól, barátaimtól és a kollégáimtól kaptam, bőven túllendített ezen.
Azt hiszem, évek múltán a szkeptikusok is belátták, nem is olyan nagy dolog, ha nők is repülnek a vadászgépekkel – feleli a svéd légierő „kakukktojása”, aki szabadidejében lovagolni és utazni szeret leginkább. Dellham százados ugyan még nem járt Magyarországon, de az a benyomása alakult ki hazánkról: a csodálatos természet, a vadlovak és az ízletes ételek országa ez.
A pilóta – legyen akár nő vagy férfi – csak látszólag magányos: legfeljebb akkor, amikor térkép neki a táj. Amúgy valódi csapatmunkáról van szó, magyarázza Dellham. A közös feladatok összekovácsolják a pilótatársakat, akik között gyakran barátság szövődik, szabadidejüket is együtt tölthetik el. Mint a fizikai állóképességét kerékpározással, súlyemeléssel, síeléssel karbantartó pilótanő mondja, nagy magasságon nem is érezni a hatalmas sebességet – a Saab negyedik generációs Gripenje 2100 km/h órás sebesség felett is repülhet. Csak lejjebb ereszkedve suhan el a táj elborzasztó, de rabul ejtő gyorsasággal.
