Szülni jó, és ez akár egyértelműnek is tűnhet – a szülész-nőgyógyászok többsége mégis bírálja az utat, amelyen Dékány Ágnes is jár. Nehéz évtizedek alatt kialakult szokásokon változtatni, de másról is szó van. Az orvosok (főként a férfi kollégák, teszi hozzá a doktornő) nehezen fogadják el, hogy akkor végzik jól a dolgukat, ha nem csinálnak semmit. Biztosító jelenlét: ha minden jól megy, Ágnes feladata ennyi. És persze egy simogatás, egy pohár víz odanyújtása.

Szülni jó, és ezt az orvosnő a maratoni futáshoz szokta hasonlítani. Amelyről azt is lehet mondani: fantasztikus volt, erre edzettem hónapokon át, és bár voltak holtpontok, végül beértem a célba. Meg azt is: szörnyű volt, nagyon fájt, izomláz és hányinger gyötört, utálom az egészet. – A maratoni futó vajon örülne, ha a holtpontnál odamenne hozzá egy autós, és azt mondaná, szállj be, elviszlek? – kérdi a doktornő. Semmit sem siettet. Segít persze, ha baj van, de csak akkor. Hiszen a maratoni futót sem hagyják ott, ha eltörik a lába.

Szülni jó, és Dékány Ágnes szerint egy nő életének legnagyobb eseménye a szülés; ezért nem mindegy, hogy milyen élményként éli meg. Ha a szülésélmény kedvező, ez pozitívan hat a személyiségére és az egész családjára is. Azt látta a doktornő, hogy egy jó szülés magabiztosabbá, határozottabbá és öntudatosabbá tesz egy nőt.

– Igen! – nevet nagyot, amikor arról kérdezem, hogy saját maga is megtapasztalta-e ezt.

Szülni jó, erre már az orvosi egyetemen rájött. Nincs a családjában orvos, így eleinte inkább tudományos szempontból érdeklődött az orvostudomány iránt: hogyan működik az emberi szervezet? A klinikai gyakorlati órákon aztán ráébredt, milyen csodálatos is másokon segíteni. Az első évet követő ápolási gyakorlaton azt tanácsolta neki a gyakorlatvezető, hogy menjen a szülészetre. Ágnes megfogadta a tanácsot, jelen volt jó néhány szülésnél, és ezzel „megpecsételődött” a sorsa. Amikor a szülészet újra előbukkant ötödéven, már tudta, hogy mást nem akar csinálni.

Szülni jó, ezt tanulta a budapesti Szent Imre Kórházban is, ahol az egyetem után elhelyezkedett. (Öt évvel később született meg az első fia.) Hatalmas szerencsének érzi, hogy idekerült, mert azonosulni tudott az – országban egyedülálló – „otthon szülés a kórházban” szemlélettel. A kórházválasztásnál egyetlen előfeltétele volt: engedjék meg, hogy ne végezzen abortuszt. Megengedték neki és egy másik kollégának is.

Szülni jó, ám ezért tenni is kell valamit. S hogy mit, ezen nagyon sokat töprengett Dékány Ágnes. Választ csak akkor kapott, amikor megszülte az első gyermekét – ezután indította el a szulnijo.hu honlapot. Sok minden helyre került a fejében. Például az, hogy kardinális kérdés, van-e félelem, bizonytalanság a szülő nőben vagy bárkiben, aki a szülőszobán bent van. Ha a doktornő egy kismamában effélét talál, addig boncolgatja-elemzi, amíg (a szülésig) el nem tűnik. A bizalom is alapfeltétel – akadt már olyan kismama, akinek azt mondta: higgye el, hogy nem én vagyok az ön orvosa!

Szülni jó, de csak akkor, ha Dékány Ágnes ráhangolódik a kismamára, és alárendeli magát az ő igényeinek. Még véletlenül sem türelmetlenkedik, töltött már huszonnégy órát is a kórházban egy-egy szülés miatt. Sokat segít maga a helyszín is: a Szent Imre Kórház alternatív szülőszobája olyan, mint egy lakás – csak éppen a kórházban van, a műtővel szemben. Használni is kizárólag olyan eszközöket szabad, mint egy otthon szülésnél. Elvben nem ellenzi az orvosnő az otthon szülést sem, amelynek szerinte lenne helye a szülészeti palettán, de a fejekben (és az egészségügyi rendszerben) még nagyon sok mindent át kellene alakítani.

Szülni jó, ha az ember alaposan felkészül rá. Dékány Ágnes azt szeretné elérni, hogy senki se a fájdalomra összpontosítson. Ez nem könnyű: ha egy filmben szülést mutatnak, a nő mindig teli torokból ordít, és vagy belehal, vagy nem. Nagyon befolyásolja mindez a kismamák gondolatvilágát, de a szülész-nőgyógyász arról igyekszik meggyőzni őket, hogy nem a fájdalom a lényeg. A maratoni futónak is fáj az izomzata, és szúr az oldala, mégsem erről szól a verseny.

Szülni jó, és ez mindenkinek felejthetetlen élményt ad. Sőt, ahogy Dékány Ágnes mondja, szárnyakat. Az ő arca is felragyog, amikor felidézi a kismamát, aki nagyon hosszú vajúdás és rengeteg biztatás után természetes, hüvelyi úton megszülte a második gyermekét (az első császármetszéssel született). A doktornő legalább fél évig azt érezte, ahányszor csak találkoztak, hogy a kétgyermekes anya fél méterrel a föld fölött jár; fülétől füléig ért a szája.

Szülni jó, mert egy jó szülés az önbecsülést is növeli, de a „föld fölött járáshoz” a biztos családi háttérre is szükség van. Dékány Ágnes sok segítséget kap informatikus férjétől, akit nagyon racionális embernek nevez, így aztán – ahogy fogalmaz – kiválóan kiegészítik egymást. Informatikusok az orvosnő szülei is; már csak az édesanyja él, aki Budapestre költözött, hogy minél többet tudjon segíteni. A szülészet-nőgyógyászatról amúgy kiderült, hogy minden híreszteléssel ellentétben összeegyeztethető a családi élettel. Na jó, annyit a doktornő is elismer, hogy csak amikor leparkolt már az Állatkert előtt, akkor jelenti be a gyerekeinek: megyünk az Állatkertbe! A telefon az utolsó kanyarnál is csöröghet.

Szülni jó, és csak a nők tudhatják igazán, hogy nehéz is. Előfordult, hogy Dékány Ágnes elhúzódó vajúdásnál kitartásra biztatta a kismamát, aki ránézett: „Magának van már gyereke, szült?!” Igennel válaszolhatott, és ez megadta a kellő ösztönzést. Siet hozzátenni, hogy több férfi kollégája is nagyon empatikusan áll hozzá a szülésekhez. Elfogadniuk a fér fiaknak azt nehezebb, hogy nem megoldaniuk kell a helyzetet (kivéve természetesen ha probléma adódik, ám ez az esetek tíz-húsz százaléka), nem muszáj mindig csinálniuk valamit. – De ezt csak én gondolom. Én meg nő vagyok, és a másik oldalt nem próbáltam – neveti el magát.

Szülni jó, és több (jelenlegi és leendő) kismama is arra vár, hogy ezt Dékány Ágnes bebizonyítsa nekik. Alig telik el nap, hogy fel ne hívná valaki: mikor megy már vissza dolgozni? Az orvosnő ilyenkor meginog, mert a (hat és fél éves, három és fél éves, nyolc hónapos) gyermekeivel otthon lenni szintén nagyon jó, és a kórház is hiányzik. Voltak, akik azzal telefonáltak: szóljon, amikor visszatér a munkába, mert csak akkor fognak teherbe esni. Mindenkit lebeszél arról, hogy tőle tegye függővé a gyermekvállalást, de azért jólesik neki a kérés. Mert szülni jó, de egy születés sikeréhez hozzájárulni legalább olyan csodálatos.

Névjegy

DR. DÉKÁNY ÁGNES Kecskeméten született, majd Pécsett járt az orvostudományi egyetemre, ahol 2000-ben végzett. Ezután a budapesti Szent Imre Kórház szülészetén kezdett dolgozni. 2003-ban házasodott, a férje informatikus, három fiuk van. A legkisebbel jelenleg is otthon van gyeden, sok kismama már visszavárja őt a kórházba.