Ez nemcsak az emberek tűrőképességét teszi próbára, hanem a hazai áramrendszerét is. 2011 első harminc hetében a fogyasztók leginkább január harmadikán terhelték a rendszert. 2012-ben ugyanezen időszak csúcsa viszont már július ötödikére esett. Ez alátámasztja a szakértők által is jósolt folyamatot, miszerint a hagyományosan télre eső éves áramfogyasztási csúcsok – elsősorban a klímaberendezéseknek a szigeteléseket meghaladó terjedésével – fokozatosan nyárra kerülnek át.

A magyar villamosenergia-rendszernek ugyanakkor még bőven vannak tartalékai. Fizikailag is, hiszen a berendezések közel tízezer MW igény kiszolgálására képesek. Ezeket viszont nem sorrendben kapcsolják be. Ugyanis a környező országok erőműveitől is vásárolhatunk. A Mavir országhatároktól függetlenül vizsgálja, hogy egy adott pillanatban honnan szerezhető be a legolcsóbb áram. Amennyiben külföldről, úgy a soron következő magyarországi kapacitások nem indulnak be. Az ugyanakkor, hogy a magyar igények egyre nagyobb hányadát elégítjük ki a hazainál olcsóbb szlovák vagy ukrán erőművekből, hosszú távon igencsak aggályos. Ez arra utal, hogy a magyarországi erőművek egyre elavultabbak, egyre kevésbé versenyképesek, ami veszélyezteti a termelést és a munkahelyeket.

A szaporodó nyári áramcsúcsok rámutatnak a hazai épületállomány elavultságára is. A megfelelő hőszigetelés hiánya már nem csupán a fűtési szezonban jelent mind nagyobb problémát. Légkondicionálót könnyebb és olcsóbb beszerelni, mint egy lakás vagy ház „hőháztartásán” javítani, esetleg eleve ilyen szempontok alapján építkezni. A magyar „hőtudatosságot” jól mutatja a passzívházak terjedésének lassúsága, és olyan egyszerű dolgok is, mint hogy a házépítés mifelénk többnyire a telek növényzetének teljes kiirtásával kezdődik, lemondva ezzel hosszú időre a természetes árnyékolásról.

Pedig különböző felmérések szerint a magyar lakosság nagyjából 70 százaléka időjárás-érzékeny. A változásokra természetesen eltérően reagálunk. Az újszülöttek, az idősek és a betegek szervezetét viseli meg leginkább a hirtelen érkező front, de a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívbetegséggel küszködők, illetve az asztmások is érzékenyen reagálnak az időjárás hirtelen változására. Az emberi szervezet egyébként a meleghez jobban tud alkalmazkodni, mint a hideghez. Legalább napi két liter folyadékkal meg tudjuk őrizni komfortérzetünket, de így is megszenvedjük a negyven fok közeli hőmérsékletet.

Márpedig ilyen, rekordokat ostromló időben lesz részünk a következő napokban. Jövő hétfőig folyamatosan melegszik a levegő, az ország egész területén tartósan 30 Celsius-fok felett lesz a hőmérséklet – mondta lapunknak Reisz András, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. A jelenlegi adatok szerint hétfőn tetőzik a kánikula, akkor a Dél-Alföldön 38-39 fok lehet, de másutt is legalább 35 fokos hőség várható. Reisz szerint közel leszünk a hőmérsékleti rekordokhoz, de nem tartja valószínűnek, hogy az adott napokra vonatkozó maximumértékek megdőlnének. Azaz kánikula lesz, de nem példa nélküli.

2012-ben hideg és meleg csúcsok egyaránt megdőltek már: június elején Zabaron 2,8 fokot mértek, a hónap utolsó napján Bugacon 38,2 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. Július újabb rekordot hozott. Budapesten a hajnal 1950-ben volt a legenyhébb, akkor 23,1 Celsius-fokot regisztráltak. Július 4-én, 24,5 fokot mértek.

Április 28. ellentétes rekordot hozott. Ezen a napon eddig 29,5 fok volt a legmagasabb hőmérséklet (Tiszakécske 1992), Körösszakálnál közel két fokkal magasabbat, 31,3 fokot mértek. Másnap Győr Likócson dőlt meg az országos napi melegrekord 30,6 fokkal, míg harmincadikán Újpesten 32 fokot regisztráltak.

A jövő hét elejéig mindenki vízre vágyik majd