Milliárdos a kár
A legtöbb lakásbiztosítást kezelő Aegon Magyarországhoz hétfő délután kettő óráig 2100 bejelentés érkezett, az ügyfelek által becsült kárérték meghaladta a 200 millió forintot. Ez alapján a cégnél úgy becsülik, hogy akár 8-10 ezerre is nőhet a károk száma, míg a biztosítót terhelő kifizetés elérheti a 400 millió forintot.
A Generali délután háromig közel 1100 bejelentést kapott ügyfeleitől, az eddigi becsült összeg pedig meghaladja a 120 millió forintot. A károk kétharmadát a viharos erejű szél okozta, de sok problémát okoztak a villámok, minden hatodik megkeresés emiatt érkezett a biztosítóhoz, amely egyébként tegnap már több mint félmillió forintot ki is fizetett ügyfeleinek. Ennél a társaságnál is arra számítanak, hogy a következő napokban jelentősen emelkedik a bejelentések száma és ezzel együtt a károk értéke.
– Bár ilyenkor nyilván nem úgy tűnik, de valójában az idei nyári viharszezon eddig teljesen átlagos volt –mondta lapunknak Gorda Zsolt. A Magyar Biztosítók Szövetségének lakásbiztosítási bizottságának elnöke szerint egy normál évben 40-45 milliárd forintot fizetnek ki a biztosítók a lakásbiztosítások után. Adataik szerint idén június elseje és július közepe között (a vasárnapi viharról még nincsenek adatai a szervezetnek) 37,5 ezer, az időjárás okozta bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a károk összege 2,8 milliárd forint volt. A legtöbb kárt (mind összeg, mind darabszám alapján) a villámok okozták.
A vasárnapihoz hasonló viharok után a tűzoltókat gyakran hívják például elöntött pincék kiszivattyúzása, kidőlt fák eltávolítása miatt, ám január óta ezeket a „szolgáltatásokat” bizonyos esetekben csak költségtérítés ellenében végzik el. Ám, ha van lakásbiztosításunk, az esetek többségében ezt a pénzt visszaigényelhetjük, a szerződések ugyanis szinte kivétel nélkül állják a kárelhárítás, kárenyhítés költségeit, sőt a romok, törmelék eltakarítását, az egyszeri takarítást is. Ha a tulajdonos maga szivattyúzta ki a vizet pincéjéből, vagy egy vállalkozó szolgáltatását vette igénybe erre a célra, a biztosítók eddig is megtérítették az ezzel kapcsolatos költségeket – hívta fel a figyelmet Gorda Zsolt. Ez biztosítónként változó, de jellemzően az épület biztosítási értékének öt százalékáig térítik a kárelhárítással kapcsolatos költségeket.
Ha egy felhőszakadás során a pincét elönti a víz, az egyrészt közvetlenül veszélyezteti az ott tárolt anyagi javakat, másrészt közvetve az érintett épület statikai állapotát is ronthatja. Ha szivattyúzás nélkül marad a pincékben a több tíz köbméternyi víztömeg, és az adott helyen az épület alapjai között elszivárogva távozik, meggyengítheti a talaj szilárdságát, s befolyásolhatja az épület állékonyságát. A biztosítóknak ezért is éri meg finanszírozni a kárenyhítést, hiszen így elkerülhetnek egy nagyobb összegű kifizetést. A társaságok azonban csak akkor fizetnek, ha a kár biztosítási eseménynek minősül, így például talajvíz kiszivattyúzását általában nem térítik meg, erre ugyanis a szerződések többsége egyébként sem térít.
