A gereblyézésre ne sajnáljuk az időt
A gyepet alkotó fűféléket a fagymentes időszakban bármikor lehet telepíteni. A nyári melegben azonban a friss vetés óránkénti, páraszerű öntözést igényel, a hobbikertészek többsége számára ezért a hűvösebb ősz és a tavasz ígér biztosabb sikert.
Gyepet magvetéssel vagy gyepszőnyeg terítésével lehet telepíteni. A gyepszőnyeg mellett szól, hogy gyakorlatilag a terítés után azonnal kész a „mű”. Egyetlen hátránya az ára, ha ugyanis szakemberrel végeztetik a munkát, akkor akár egy olcsóbb gépi perzsaszőnyeget is teríthetnének a kertbe. Vannak olyan kertészeti árudák, amelyek árusítanak ötméteres hosszúságú, fél méter széles gyepszőnyeget, amelyet szaknyelven fűhengernek hívnak. Ám ha a gyepszőnyeg előállítóját keresik meg, sokkal olcsóbban jutnak hozzá. A gyepszőnyeg a vékonyabb pénztárcájú kertészkedőnek is ajánlható, ha kisebb, erősen lejtő területet kívánnak füvesíteni. Innen ugyanis a csapadék könnyen lemossa a csupasz termőföldet vagy a zsenge fűvetést. Ilyenkor már csak végső esetben vessenek nagy, csupasz felületre fűmagot, viszont az elegyengetett vakondtúrásra vagy más kopasz foltra rutinszerűen lehet szórni a magból. Ugyanakkor soha nem késő a gyepet táplálni. A friss vetés számára a legkedvezőbb a starter típusú keverék műtrágyák használata. Ezek a fő – nitrogén, foszfor és kálium – tápanyagokat 19:25:5 arányban tartalmazzák. Ezt a vetéssel egy menetben is ki lehet szórni. Akinek nagyobb gyepfelület van, érdemes néhány ezer forintért vásárolni egy műtrágyaszóró kocsit. Ezzel az egyszerűen kezelhető szerkezettel pontosan oda juttatható a megfelelő mennyiségű műtrágya, ahova kell. Hamar elsajátítható az illeszkedő műtrágyázás technikája, s ezzel egy csapásra megoldódik az egyenetlenül zöldülő gyep problémája. A beállt gyepekhez a 24:5:8 tápanyag-összetételű műtrágya ajánlható.
Ha kisebb területen kell gyomot irtani, akkor ajánlható a kézi gyomirtás. A kihúzott gazt azonban a területről el kell vinni, mert a hihetetlenül szívós növények képesek újragyökeresedni, vagy kiszáradt állapotban is beérlelni és elszórni a magvaikat.
Ilyenkor tavasszal a gyepen előforduló gyomokat, még ha sok van is belőlük, lehet kézzel irtani. A mélyen gyökerező, földhöz lapuló, tarackos gazokat speciális vegyszerekkel is lehet gyéríteni, de bőven van olyan, amit csak kézzel vagy kapával lehet elpusztítani. Ezért is kell a gyomokat állandóan húzogatni, sokkal nehezebb, ha már mindenütt elterjedtek. Féken tartásukban segítenek az olyan műtrágyák, amelyekhez kevernek gyom- és mohairtó szert. Szerencsére a magasra növő széles levelű (kétszikű) gyomok általában rosszul tűrik a rendszeres fűnyírást. A többszöri nyírás után kis beszáradó gyökércsonk marad utánuk, ami csak a mezítlábasok talpát böki. Szívósabbak a mélyen gyökerezők. A legismertebb a gyermekláncfűhöz hasonlatos – de eltérő fajokból álló –gyomegyüttes. Leveleik tőrózsát alkotva, a talajra lapulva elveszik a fűfélék életterét. Ilyen a gyermekláncfű, a vékony zörgőfű, ezüstös hölgymál, őszi oroszlánfog. A helyi gyomirtásra hamar elpusztulnak, de jócskán lelassítja növekedésüket, ha esős időben vagy egy alapos öntözés után minél több gyökérrel sikerül kihúzni őket, vagy bajonett hosszúságú késsel minél mélyebben elvágni a gyökerüket és így kihúzni.
A nem jól, de ápolt gyep tulajdonosának okoz gyakran megoldhatatlan gondot a mohásodás. Az apró, virágtalan, telepeket alkotó növények a túlöntözött, alacsonyra nyírt gyepen jelennek meg, s általában az árnyékosabb részekről terjedve igyekeznek minél nagyobb területet elfoglalni.
A jövő héten a balkonnövények védelméről írunk.
