Hétvégi kertésznek nem való a gyümölcsös

Sok új kerttulajdonos számára tűnik kézenfekvő ötletnek saját gyümölcsöt termeszteni. A rutinosabbak azonban már tudják, hogy egy egészséges, szépen termő gyümölcsfa több időt és törődést igényel, mint amit az átlag hobbikertész erre szánni tud.

Csábító lehetőség a tavasszal illatos, bőséges virágzás és a nyáron, ősszel szedhető zamatos gyümölcs. Aki azonban gyümölcsfával akar bíbelődni, annak nemcsak a kertje által biztosított termőhellyel, hanem saját lehetőségeivel és főleg növényvédelmi képességeivel is tisztában kell lennie. Sok levélírónk kérdéseiből az is kiderül, hogy már későn jöttek rá: a kertbe ültetett növény csalódást okoz, mert hiába virágzik, nem terem, sok baj van a rovarokkal is, kukacos a gyümölcs, ősszel pedig levelekkel lesz tele a kert.

A hosszas nemesítőmunka eredményeként létrehozott gyümölcsfajták rendkívül érzékenyek. Ezzel magyarázható fogékonyságuk a betegségekre, s ezért válnak a rovarok csemegéivé. A növényvédelem külön tudomány, amihez az ismereteken kívül speciális szerszámok is kellenek. Ha e munkákat rosszul végzik, akkor a fák és aprócska terméseik a kert csúfságai lesznek. Persze az ilyen fákat lehet „biónak” is mondani, de az igazi biotermesztés megint csak külön tudomány, és végterméke nem a férges, foltos gyümölcs.

Szűk keresztmetszetet jelent a növényvédelem, mert az almás termésűeket (alma, körte, birs, naspolya), a csonthéjasokat (cseresznye, meggy, ringló, kajszi, őszibarack, mandula), a bogyósokat (málna, ribiszke, köszméte, szeder, áfonya) és a héjasokat (dió, mogyoró) egymástól eltérő, de fajtakörön belül hasonló szerekkel és időpontban kell permetezni, mert hasonlóak a kórokozóik és a kártevőik. Ezeket illik felismerni, különben felesleges a drága vegyszerre költeni, s hiábavaló a permetezés is. Különösen az új kerttulajdonosok számára jelent kecsegtető kihívást, hogy sokféle gyümölcs- és zöldségfajjal próbálkozzanak. Ők csak később jönnek rá, hogy ezekkel a növényekkel mennyivel több a tennivaló, mint a klasszikus díszítőkkel.

Egyre több árudában kínálnak dézsában nevelhető minigyümölcsfát. Ezek a kis fácskák rövid életűek, csak tíz évig élnek. Vannak olyan alanyok, amelyek kifejezetten törpe növekedésűek, ezek, ha jól metszik őket, megregulázhatók. A normális méretű gyümölcsfák azonban már méreteikkel is képesek meglepni a hozzájuk kevésbé értőket. A legnagyobbra a diófa nő, de egy magára hagyott alma- vagy cseresznyefa húszéves korára képes száz négyzetméteres területet árnyékkal borítani, és olyan magasba nyúlni, ahol csak a madarak vagy a darazsak képesek a termést leszüretelni.

A gyümölcsfának mindenekelőtt a megfelelő helyet kell megtalálni. A kertekben a lugasok klasszikus funkciója ugyan az árnyékolás, de a hűsölőhelyről a család csemegézhet is gyümölcsöt, szőlőt. Ha ez utóbbit telepítjük, akkor nem szerencsés, ha a fürtök a lugas alatt hűsölők fejéhez érnek. A jobb csemegeszőlők fürtjei elérhetik a 30-40 centis hosszúságot is – érdemes a lugast úgy kialakítani, hogy ezt is figyelembe vesszük. A mi klímánkon a gyümölcsöt is termők között lugasnövény lehet a szőlő mellett az alma, a körte és a kivi is.

Az általában helyhiánnyal küszködő kertészkedők számára egy lehetőség a gyümölcsfákból alakított sövény. A gyümölcskertészek hosszú évek kísérletezgetésével találták meg az adott gyümölcsfajokhoz a megfelelő sövényformákat. Érdemes szakkönyvet vásárolni, mert ezekben részletesen foglalkoznak az amúgy bonyolult sövények kialakításával. Ha gyümölcsfa beszerzésére szánják el magukat, akkor ennek ideje az ősz, de már most ajánlott tervezgetni.

A gyümölcsösök nyáron is adnak munkát, amiről nem szabad megfeledkezni. Ilyenkor lehet javítani a zöld/gyümölcs arányon, ami segíthet az egészséges és tetszetős termések kialakulásában, de a jól végzett beavatkozás javítja a gyümölcsfa vagy szőlőtőke kondícióját is. A zöldmetszésnél azonban arra ügyelni kell, hogy a csonthéjasokat – meggyet, cseresznyét, kajszit, őszibarackot, szilvát – augusztus előtt nem szabad bántani, ugyanis a nyár végéig gomba- és baktériumbetegségeik aktívak, és a metszés okozta sebzéseken is megfertőzhetik a növényt. Az almaféléket azonban lehet ritkítani, augusztus közepéig el lehet távoltani az idei vízhajtásokat, és a két-, hároméves gallyakat is vissza lehet vágni. A szőlőnél gyakran csonkáznak, ilyenkor a hajtásokat kell kurtítani. Ha mértékkel és jól végzik a munkát, a lomb szellős lesz, a napfény hatékonyabban jut a fürtökhöz, a csonkolt vesszők növekedése leáll, míg a nem csonkoltaké erőteljesebb lesz.

A jövő héten a hagymások előkészítéséről írunk.

 

Nehezebb, mint amilyennek látszik. Futtatás előtt nem árt bújni a szakirodalmat A szerző felvétele
Nehezebb, mint amilyennek látszik. Futtatás előtt nem árt bújni a szakirodalmat A szerző felvétele
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.