Az utóbbi napok viharai után cudarul festenek az éppen fejlődésnek indult növények az erkélyládákban. A legtöbb balkonvirág azonban éppen a megújulási képessége miatt került erre a helyre. Kis szerencsével az elmúlt időszak megpróbáltatásai nem okoztak nagyobb megrázkódtatást, mint egy alapos metszés. A szeles idő elmúltával azért nem árt alaposan szemügyre venni őket: ha egy növény kétharmada elpusztult, akkor érdemes inkább új palántát vásárolni. A túlélők magukhoz térnek, s néhány meleg és szélcsendes nap után újból virágba borulnak.

Azért a balkonládák lakói is igénylik a különleges bánásmódot. A begónia, a muskátli, a petúnia (csak hogy a leggyakrabban ültetetteket említsük) elnyílt virágait hetente, kéthetente el kell távolítani. A virágtakaró levelek hervadása után ugyanis beindul a termésképződés, amely a leginkább tápanyag- és energiaigényes folyamat, amit a növekedésre vagy újabb virágok nevelésére is lehetne fordítani. Ezért az elvirágzás után a virágot, ahogy a margarétáknál is, az alatta lévő levélpárig vissza kell vágni. A margarétaféléknél maradva (de ilyen a lobélia is) a fővirágzást általában gyengébb utóvirágzás követi, amit lehet serkenteni, ha a fővirágzás után a hajtások kétharmadát eltávolítjuk. A rózsánál a nyisszantás helye a múló virághoz legközelebbi ötleveles hajtás.

A muskátlik munkás növények. Bár léteznek öntisztuló fajták (főleg a futók között), melyek az elvirágzás után kevéske szél vagy rázás hatására maguktól eldobálják az elnyílt virágokat, s ezzel egy időben újat hajtanak, a többségnél az elfonnyadt virágokat kézzel kell a nyelük tövénél eltávolítani, de ugyanígy kell eljárni a betegség jeleit mutató növényekkel is. Sok munkát ad a petúnia is. Elnyílt virágait rendszeresen el kell távolítani, s július közepén érdemes az egész növény felére visszavágni. Ezek után megújul, és ha az idő engedi, illetve hetente kap tápoldatot, akkor az első fagyokig rendszeresen hozza az új virágait.

Az ágyásvirágok esetében a dús virágzás feltétele a tápanyagban gazdag talaj, megfelelő fény és elegendő víz. Meg kell jegyezni, hogy számos kétéves növény is virágzik a kertekben, ezek, mint például a díszbogáncs, a gyűszűvirág, a holdviola, a mályvarózsa, a nefelejcs, a sárgaviola az első évben a magról kikelnek, majd a növény áttelel, és a következő évben virágzik. A virágágyásban élő alacsonyabb növények esetében az alaptrágyázást kissé vissza kell fogni, különben a kívánatosnál nyúlánkabbak lesznek. A folyamatosan virágzók esetében érdemes az öregedő virágokat egy nyisszantással eltávolítani, így mindig újat hoznak.

A kertben élő virágzó cserjékre is oda kell figyelni, hogy folyamatos, hosszan tartó legyen a virágzás, illetve jövőre is tetszetős legyen a bokor. Az ilyen növények fejlődéséhez általában nem elegendő az ültetéskor a talajba beásott tápanyag. Ezt a hiányt év közben pótolni kell. A viszonylag jól táplált növénynek általában csak egy-két nyomelemből van többre szüksége. Ezeket kombinált, vízben jól oldódó műtrágyákkal könnyen lehet pótolni. A virágoknál főleg az elvirágzás után mutatkozik a tápanyaghiány. A rózsák másod-, illetve folyamatos virágzása csak akkor lesz teljes értékű, ha a víz mellett tápanyagból is kapnak pótlást.

A jövő héten az egynyári kúszónövényekről írunk.

Nem tud zöld ágra vergődni növényével? Kérjen segítséget a szerzőtől!

czaunerp@nepszabadsag.hu vagy kertesz.nolblog.hu

Kis odafigyeléssel sokáig virágzik a muskátli