A Nobel-díj-bizottság minden évben személyre szóló értesítést küld a világ vezető tudósainak, akadémikusoknak, egyetemi professzoroknak, kutatóknak, korábbi Nobel-díjasoknak, amelyben arról érdeklődik, hogy az adott személy abban az évben kit javasol az elismerésre. A szabályok szerint a javasoltak neve és az indoklás ötven évig nem hozható nyilvánosságra, ennek ellenére a hazai sajtóban is megjelent néhány magyar tudósról, hogy a jelöltek között szerepelt. Eddig egyik sem nyert.

Annyit lehet tudni, hogy a Nobel-békedíjra az idén 205 jelölés érkezett, és 33 mögött valamilyen szervezet áll. Ez kimagasló szám, hiszen az eddigi csúcstartó a 2005-ös év volt - akkor 199 név futott be. Kémiai, fizikai, orvosi, irodalmi és közgazdasági Nobel-díjra évente átlagosan 250-300 név érkezik.

A 66 milliméter átmérőjű, 200 gramm súlyú - belül tizennyolc, kívül 24 karátos - aranyérem mellé tízmillió svéd korona is jár, ám mivel az orvosi, a fizikai és a kémiai díjak esetében bevett gyakorlat, hogy egy-egy évben több tudósnak ítélik oda az elismerést, a tízmilliót megosztják. A díjakat Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át. Mi, magyarok 2002-ben örülhettünk legutóbb. Akkor Kertész Imre kapott irodalmi Nobel-díjat. 2004-ben is büszkék lehettünk, hiszen ekkor a magyar származású - Karcagon született -, Izraelben élő Avram Hershko lett kémiai Nobel-díjas.

Nobel (1833-1896) svéd kutató végrendeletében hozta létre alapítványát, amely nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül jutalmazza a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom terén legkiválóbb teljesítményt nyújtó, illetve a béke megőrzésében vezető szerepet játszó személyeket. 1968 óta közgazdasági Nobel-díjat is adnak, ezt a Svéd Bank alapította.

Eddig 816 Nobel-díjat adtak át, amelyet 789 egyén és 20 szervezet vehetett át. Több kutató - J. Bardeen, L. Pauling, F. Sanger, Marie Curie - kétszer is átvehette az elismerést. Szervezetek közül a Nemzetközi Vöröskereszt háromszor, az ENSZ menekültügyi szervezete kétszer érdemelte ki a díjat. Mindössze 35 nő vehette át az elismerést. A legfiatalabb Nobel-díjas Lawrence Bragg volt, ő 25 évesen kapott fizikai Nobel-díjat. A legidősebb tudós az egyik 2007-es közgazdasági díjas, Leonid Hurwicz volt, aki 90 éves korában érdemelte ki az elismerést.

Ketten nem vették át: az 1964-es irodalmi Nobel-díjas Jean-Paul Sartre egyetlen hivatalos elismerést sem fogadott el, így ezt sem. A vietnami Le Duc Thónak 1973-ban ítélték oda a Nobel-békedíjat, de ő sem fogadta el, arra hivatkozva, hogy amiért megkapta - a vietnami béke megteremtése -, nincs éppen elismerésre méltó helyzetben. Négy kitüntetettnek pedig a politika tiltotta meg az átvételt. Adolf Hitler három német díjazott - Richard Kuhn, Adolf Butenandt, Gerhard Domagk - esetében akadályozta meg, hogy átvegye elismerését. Borisz Paszternak örömmel fogadta 1958-ban az irodalmi Nobel-díjat, nem úgy a szovjet vezetés, amely a díj visszautasítását követelte az írótól.

A legtöbb Nobel-díjassal az USA dicsekedhet. Magyar állampolgárként csak Kertész Imre, Szent-Györgyi Albert és Hevesy György kapta meg a rangos elismerést. Magyar származású Nobel-díjasként szoktuk emlegetni Lénárd Fülöpöt, Bárány Róbertet - utóbbi az 1914-ben neki ítélt orvosi díjnak köszönhette, hogy kiszabadult az orosz fogságból -, Zsigmondy Richárdot, Békésy Györgyöt, Wigner Jenőt, Gábor Dénest, Polányi Jánost, Elie Wieselt, Oláh Györgyöt és Harsányi Jánost.